Másfél milliárdba került a Syngenta mezőtúri beruházása

2020. 06. 28., 15:00

Európa legnagyobb kapacitású kukorica és napraforgó vetőmag-kutatóbázisát építette fel a Syngenta Mezőtúron. Az ünnepélyes átadáson elhangzott: a vállalat mintegy 1,5 milliárd forintot fordított a beruházásra, amelynek révén a modern technológiával felszerelt állomás különféle kukorica- és napraforgófajtákat nemesít az egész európai piacra.

A beruházást átadó Nagy István agrárminiszter ünnepi köszöntőjében kifejtette: ma Magyarország vetőmagágazata csaknem 190 milliárd forint értékű árut állít elő évente, amelynek a fele közvetlen exportra kerül. Az elmúlt évek piaci bővülése azt mutatja, hogy a vetőmag-feldolgozó kapacitás és a tárolókapacitás bővítésének van jövője.

A tárcavezető rendkívül fontosnak nevezte, hogy a nagy nemzetközi cégcsoportok, így a Syngenta is Magyarországra hozták a kutatásfejlesztési tevékenységük egy részét, ami a termelésen túl az ország tudományos előrehaladását is segíti. Hangsúlyozta: a hazai termelők közreműködésével előállított, minőségi magyar vetőmagok a világ minden részén népszerűek. Az itthon termelt, magas hozzáadott-értékű, versenyképes termék előállításához pedig közös munka szükséges.

A kukoricához és napraforgóhoz kapcsolódó kutatásfejlesztési tevékenységet 2005-ben kezdte meg a Syngenta Karcagon. Gaël Hili, a Syngenta európai vetőmag üzletágának igazgatója elmondta: „A kukoricanemesítési programunk Magyarországra való telepítése komoly elköteleződést jelent számunkra, hiszen egy új növényfajta létrehozása hosszú időt vesz igénybe. Azt vállaltuk, hogy felgyorsítjuk az innovációt azért, hogy a lehető legjobb termékekkel lássuk el a termelőket és velük együtt dolgozzunk a mezőgazdaság fenntarthatóságáért egy változó világban, változó klimatikus viszonyok mellett.  A környezeti kihívások miatt olyan növényekre van szükségük a gazdáknak, amelyek ellenállnak a hidegnek, az aszálynak, és a stresszes időszakokat is jobban vészelik át. Időközben a karcagi bázist kinőttük, így egy új beruházás mellett döntöttünk. Mivel Mezőtúron van a Syngenta legnagyobb kapacitású európai vetőmagüzeme, ezért a szinergiákra építve itt hoztuk létre az új nemesítő, fejlesztő-, kutató és előállító központunkat", ismertette a szakember.

A mintegy 1,5 milliárd forintból felépített, modern eszközökkel felszerelt kutatóállomás fő profilja a kukoricanemesítés, valamint az ehhez kapcsolódó vetőmag előállítás és tesztelés.

„A magyar klíma kiváló lehetőséget biztosít a szárazsággal szemben toleráns, széles alkalmazkodóképességű és jó agronómiai tulajdonságú hibridek fejlesztésére. Magyarországon már több általunk nemesített hibridet vetnek a köztermesztésben és számos fajtánk regisztrációja várható Franciaországban, Olaszországban, Szerbiában, Ukrajnában és Oroszországban” – mondta Varga Róbert, a központ vezetője.

2017-től az ukrán nemesítési program szaporítási munkáit is magyar szakemberek végzik. A mezőtúri állomásról történik a román, szerb, horvát és bolgár szántóföldi teljesítménykísérletek koordinációja is, és a bázis fontos központja a napraforgó termékfejlesztésnek is. Számos technológiai újítás a magyar fejlesztő csapat eredményeinek köszönhetően vált elérhetővé a napraforgó termelők számára. A több mint 130 ezer parcellás magyar kísérleti hálózat az egyik legnagyobb Európában.

„Magyarország mindig is kiemelt helyszíne volt a Syngenta beruházásainak, nemcsak az ország adottságainak és a mezőgazdaság nemzetgazdaságban betöltött szerepe miatt, hanem a magas színvonalú agrárképzés és a rendelkezésre álló kiváló szakemberek miatt is. A világ 90 országában tevékenykedő vállalatunk az elmúlt években több stratégiai beruházást hajtott végre Magyarországon, melyek közül az egyik legjelentősebb a 3 fázisban – mintegy 13,5 milliárd forintból - elkészült mezőtúri vetőmagüzem. Innen magyar gazdák bevonásával napraforgó és kukorica vetőmagokkal látjuk el szinte egész Európát. A mostani beruházás egy újabb fontos mérföldkő” – tette hozzá Gaël Hili.

Herczeg Zsolt, Mezőtúr polgármestere köszöntőjében kiemelte: a beruházás még magasabb szintre emeli a Syngenta világszínvonalú kutatásfejlesztését és vetőmag-előállítását. A város vezetője hangsúlyozta: a vállalat és az önkormányzat között húsz éve jött lére az a stratégiai partnerség, amely ma is épp olyan példaértékű, mint a kezdetekkor.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a Syngenta, mint a magyar agrárágazat egyik legnagyobb befektetője időről-időre fontos fejlesztéseket hajt végre városunkban. A vállalat Mezőtúr legnagyobb adófizetőjeként és egyik legnagyobb foglalkoztatójaként sportéletünkben is kiemelkedő szerepelt vállal. Támogatásuk több mint 500 fiatal kézilabdázó, vízilabdázó és labdarúgó versenyszerű sportolását segíti."

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS