Már az év második felében megjelenhetnek a permetező drónok a hazai földeken

2022. 04. 29., 11:26

A légi permetezésre vonatkozó jogszabály februári módosítása nyomán megnyílik a lehetőség a magyar gazdák számára a pontosabb és célzottabb drónos permetezésre is. Az Agroinform legutóbbi felmérése szerint a gazdák 88 százaléka nyitott az új technológia alkalmazására.

A mezőgazdasági portál idén áprilisi felmérésében részt vevő gazdálkodók 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a tevékenysége során – például felvételezésre – használt már drónt. A légi permetezés ugyanakkor jóval összetettebb tevékenység, amelynek végzéséhez a drón irányítását végző személynek rendelkeznie kell az eszköz vezetéséhez szükséges képzettséggel, a megfelelő kompetencia-tanúsítvánnyal rendelkező drónt kötelezően regisztrálni kell, és kizárólag olyan növényvédő szer alkalmazható, amelyet engedélyeztek pilóta nélküli légijárművel való kijuttatásra is. Emellett a megyei kormányhivatalhoz előzetes kijuttatási tervet kell eljuttatni, a permetezési műveletet pedig a kormányhivatalnak is be kell jelenteni.

A növényvédelmi drónpilóta szakképesítést nyújtó képzéseket végző intézményeket a NÉBIH veszi nyilvántartásba, ezek kijelölése jelenleg is zajlik. A hivatal tájékoztatása szerint a szakképesítéssel rendelkező drónpilóták 2022 második felében már megkezdhetik a tevékenységüket.

Az Agroinform felmérésében részt vevő gazdálkodók 39 százaléka jelezte vissza, hogy tervezi részvételét egy ilyen képzésen, tovább 37 százalékuk ezt a részletes feltételek (például megfelelő képzési ár) ismeretében dönti majd el. Szóba kerülhet majd külső drónos vállalkozó igénybevétele is, összességében a megkérdezett gazdák 88 százaléka tervezi a drónos permetezés alkalmazását a gazdaságában.

A permetező drón használatát tervezők 34 százaléka a lehető legtöbb kultúrában szeretné kipróbálni az új technológiát, míg további 33 százalék elsősorban szántóföldi kultúrák esetében alkalmazná. A maradék 33 százalék elsősorban kertészetben, foltkezelésre, vagy más járművel nehezen megközelíthető területek kezelésére alkalmazná a dróntechnológiát.

A kezelés jellegét tekintve a legtöbben, 38 százaléknyian a kártevők elleni védekezésnél alkalmaznák a drónos permetezést, 30 százaléknyian a kórokozók elleni védekezés során, 28 százaléknyian a gyomszabályozásban, míg 4 százaléknyian egyéb céllal (deszikkálás, termésnövelő anyagok kijuttatása) vetnék be ezt a technológiát.

A technológiára nyitott gazdálkodók elsősorban a bonyolult szabályozási háttérben, a technológia és a kapcsolódó képzések és engedélyek magas költségében, illetve a korábbi tapasztalatok hiányában látják a fő problémát. A drónok alkalmazását egyelőre nem tervező gazdák elsősorban a technológia vélt alacsony hatékonysága, illetve külső vállalkozó esetén a felelősségi körök tisztázatlansága miatt ódzkodnak ettől a megoldástól.

A növényvédő szerek drónokkal történő kijuttatása ugyanakkor számos fontos előnnyel bír. A permetszerek hatékonyabban és takarékosabban jutnak ki a kívánt növényi kultúrákra. A kijuttatást végző eszközök nem tapossák le a talajt, ami a termésátlagban kultúráktól függően akár 10-30 százalék közötti terméskiesést is megakadályozhat hosszabb távon. Amellett, hogy a nehezen megközelíthető, vagy éppen felázott talajú helyeken is lehetővé válik a permetezés, a nagyobb méretű növények (pl. diófák) vegyszeres kezelése jóval egyszerűbbé és olcsóbbá válik. További fontos előny, hogy az egyre automatizáltabb drónok alkalmazása kevesebb élőmunkát igényel.

„A kérdőívet kitöltő gazdálkodók túlnyomó többsége pozitív várakozással tekint a dróntechnológia bevezetésére a permetezésben, ami arra utal, hogy rövid időn belül robbanásszerű növekedést tapasztalhatunk a mezőgazdasági drónok piacán – mondta Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője. – Ez egy újabb olyan fejlemény, ami azt mutatja, hogy a digitalizáció és a legkorszerűbb precíziós megoldások gyorsan és folyamatosan hatolnak be a mezőgazdaság teljes vertikumába.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS