Majdnem 1,4 milliárd forintot szánnak kapacitásbővítésre a Szeplastnál

2023. 07. 23., 17:16

Uniós támogatással több mint 1,3 milliárd forintos beruházással bővíti termelőkapacitását és termékpalettáját a PVC-granulátumokat és -porkeverékeket gyártó szegedi Szeplast Zrt.

A 2024 őszére elkészülő, 1,386 milliárd forintos projekt költségeiből 632 millió forintot fedez feltételesen vissza nem térítendő támogatás.

A Szeplast Zrt. stratégiai célja az éves szinten legalább 20-30 ezer tonna kompoundált granulátumot előállító, az iparági standardok szerinti felső-középkategóriás vállalatméret elérése.

A vállalkozás az évek során négy PVC-granulátumot gyártó sora közül hármat cserélt új berendezésre, a projekt során ez a negyediknél is megtörténik. Ezzel a cég kapacitása 15 ezer tonna fölé emelkedik, az iparági technológia élvonalába tartozó berendezés üzemeltetése és karbantartása pedig egyszerűbb, mint a régebbié.

A fejlesztés részeként a cég új típusú, innovatív műanyaggranulátum-alapanyag gyártásához szükséges berendezéseket is üzembe állít. A többi közt az ipari kisfeszültségű kábelekben és az épülethuzalokban – környezetvédelmi és biztonsági okokból – a PVC helyettesítésére használt HFFR előállítása révén a vállalkozás több lábon áll majd, és a gyártókapacitás bővítése is hozzájárul a növekedéshez.

Az új eszközök alkalmasak lesznek a digitális gyártásközi minőségellenőrzésre is, ami – leginkább a selejt mennyiségét csökkentve – gyors reagálású gyártásközi ellenőrzési folyamatot tesz lehetővé.

A Szeplast Zrt. bővíti raktárkapacitását: a gyártócsarnokot körülvevő területet nyitott-fedett tárolóvá alakítják, és olyan alapanyagtároló-silókat helyeznek üzembe, amelyek alkalmasak az ömlesztett alapanyagok fogadására. Így csökken a felhasznált csomagolóanyagok mennyisége, az alapanyag pedig automatikusan továbbítható lesz a felhasználás helyére.

A beruházás részeként korszerűsítik a Vass Mátyás úton található telephely alapinfrastruktúráját, felújítják, bővítik az utakat, az elektromos hálózatot, napelemes rendszert telepítenek és korszerű tűzjelző rendszert építenek ki.

Az 1992-ben alapított, a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint közvetve, illetve közvetlenül magyar magánszemélyek tulajdonában álló, 45 alkalmazottat foglalkoztató Szeplast Zrt. értékesítésből származó tavalyi nettó árbevétele 19,147 millió euró (a beszámolóban használt árfolyamon 7,664 milliárd forint) volt, ami mintegy 7 százalékkal maradt el a 2021-estől.

A vállalkozás forgalmának csaknem kétharmadát teszi ki az export, termékeit 18 országban értékesíti, csaknem 250 műanyag-feldolgozással foglalkozó visszatérő vevőjének. Legnagyobb külföldi partnerei az EU-n belül – Romániában, Cseh- és Horvátországban –, valamint Szerbiában működnek. A cég adózott eredménye 2021-ben meghaladta a 2 millió eurót (800 millió forintot), tavaly 83 ezer euró (33,2 millió forint) volt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS