Magyarország az első ötben az Európai Hulladékcsökkentési Héten

2019. 11. 28., 11:45

Idén 30 országban összesen több mint 16 ezer akcióval zárult az Európai Hulladékcsökkentési Hét, Magyarország 410 szemléletformáló ötlettel kapcsolódott a kezdeményezéshez, ezzel mások mellett Lengyelországot és Németországot is megelőzve az ötödik helyen végzett – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Magyarország hetedik alkalommal csatlakozott a nemzetközi programsorozathoz, hulladékcsökkentő akciói számát tavalyhoz képest közel megkétszerezte – mondta Boros Anita.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fontos területként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését eredményező kezdeményezések támogatását – tette hozzá az ITM államtitkára.

Bár az eseménysorozat hivatalosan lezárult, a tárca továbbra is elkötelezetten támogatja a fenntarthatósággal kapcsolatos szemlélet elterjesztését annak érdekében, hogy az mindennapjaink részévé váljon.

A program magyar résztvevői sikeresen kinyilvánították, hogy felelősséget érzünk környezetünkért, keressük a jó megoldásokat, és ezekért tenni is tudunk” – hangsúlyozta Boros Anita.

Az önkéntesek egész Európában saját ötleteiket megvalósítva hívták fel a figyelmet a hulladékmennyiség csökkentésének fontosságára, a termékek újrahasználatára, a már hulladékká vált anyagok újrahasznosítására, az ezt segítő szelektív hulladékgyűjtés lehetőségére és módszertanára.

A Hulladékcsökkentési Hét hazai szlogenje idén a „Nyisd ki a szemedet, csökkentsd a szemetet!” volt. A lebonyolítást az ITM megbízásából a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) koordinálta – emlékeztetett Boros Anita. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS