Ma aktuálisabb az adatvédelem, mint valaha

2021. 01. 28., 18:00

Az adatvédelmi világnap mára sem vált okafogyottá. Üzenete – egy olyan év után, mint 2020 – talán aktuálisabb, mint valaha. A globális koronavírus-járvány ugyanis hatással volt adataink „mozgására” és kitettségére.

Amikor 2007. január 28-án először megtartották, talán sokan meglepődtek, és nem is értették: mi szükség van egyáltalán adatvédelmi világnapra? Mostanra viszont aligha akad ember, aki megkérdőjelezné, fontos-e felhívni a figyelmet az adatok védelmére. Az adatvédelmi világnap mára sem vált okafogyottá. Sőt, üzenete – egy olyan év után, mint 2020 – talán aktuálisabb, mint valaha.

A globális koronavírus járvány ugyanis jelentős hatással volt adataink „mozgására” és kitettségére. Elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt évben mennyire felpörgött az internetes vásárlás. Egyre többen, egyre több helyről és egyre több mindent szereznek be a világhálón, ezzel óhatatlanul növelve az adataikra leselkedő veszélyt. Különösen akkor, ha a számítógép nem erre volt felkészítve – sokan vannak, akik például nem is tudják, akarják frissíteni eszközeiken a szoftvereket, noha a fejlesztők a legtöbbször épp a jobb és erősebb védelem miatt adnak ki frissítéseket -- írja a vállalati informatikával foglalkozó IT Részleg.

Home office, mint informatikai kockázat

Kockázatokat rejt az is, hogy milliók váltottak home office-ra, és a hazai kkv szektorban többen saját eszközeikkel dolgoznak otthonról. Csakhogy a legjobb védelemmel felszerelt otthoni gép sem lehet olyan biztonságos, mint egy folyamatosan felügyelt céges eszköz. És általánosságban egy otthoni hálózat sem olyan védett, mint egy vállalati. Ráadásul sokszor épp a felhasználók könnyítik meg a támadók dolgát.

Az IT Részlegnél is történt egy tanulságos eset: egy multinacionális vállalat, nemzetközi IT-csapata tesztelte a dolgozók éberségét, olyan e-mailt küldtek nekik, ami látszólag céges volt, valójában azonban egy idegen, megtévesztően hasonló oldal kérte volna a felhasználók belépési kódját. Kiderült, hogy többeket már egy ilyen egyszerű trükk is lépre csalt, azonban a magyar dolgozók a rendszeres oktatásoknak köszönhetően azonnal jelentették a lokális rendszergazdának az adathalász-kísérletet és jól szerepeltek.

Mindez jelzi, hogy az adatainkra leselkedő veszély továbbra is óriási. Személyes adatok, üzleti titkok, banki kódok kerülhetnek illetéktelen kezekbe, bizonyos szakmák, cégek esetében pedig egyenesen csődközeli helyzetet teremthet, ha biztonsági másolatok nélküli adatok, referenciamunkák, könyvelések, kapcsolati listák, tervek, írások esnek áldozatul.

A fentiek miatt is érdemes felidézni azt a 10 pontos listát, amelyet a kkv informatikára specializálódott IT Részleg állított össze korábban azért, hogy adataink ne kerülhessenek jogosulatlan kezekbe, és ne vesszenek el biztonsági mentés hiányában.

Emberi tényezők:

1. Az átadott adatok biztonsága

 

Az adatainkat nemcsak házon belül használjuk, hanem megosztjuk a könyvelőnkkel, ügyvédünkkel, stratégiai partnereinkkel is. Vajon ők is ugyanolyan gondosan vigyáznak rá, mintha a sajátjuk lenne?

A nagyvállalatok már ráébredtek erre, és saját átvilágítási policyt dolgoztak ki. Ha nem megfelelő az adatbiztonság – amelyet szúrópróbaszerűen, időként akár auditorral is ellenőrizni szoktak –, még szerződést is bonthatnak. Ha valakinek ilyen partnerei vannak, vagy ilyen partnerkapcsolatokat szeretne kialakítani, akkor fokozottan ügyelnie kell az adatbiztonságra, nem beszélve a GDPR-megfelelőségről.

2. Zsarolóvírus

A zsarolóvírusok (ransomware-ek) – gyakorlatilag az eszközeinket pénzfizetés reményében titkosító kártékony programok – továbbra is szedik gyanútlan áldozataikat, akik azt gondolván, hogy ez a veszély már megszűnt, hamis biztonságtudatban érzik magukat. Érdemes tájékozódni mielőtt reflexből rákattintunk egy e-mail-mellékletre vagy linkre!

3. Adathalászat

Az adathalászat (phishing) során a kiberbűnözők – az eredetihez megszólalásig hasonló e-mailek és weboldalak segítségével – próbálják megszerezni visszaélésre lehetőséget adó adatainkat, például jelszavakat, belépési kódokat. Javaslatunk: mindig ellenőrizzük a böngésző címsorában, hogy valóban azon az oldalon járunk-e, amit meg szerettünk volna nyitni. Bármilyen banálisnak tűnik, a linket mindig betűről-betűre ellenőrizzük!

4. Őrizetlenül hagyott eszközök

Meglepően gyakran előfordul, hogy „csak pár percre” hagyjuk mondjuk a kocsiban a laptopot, telefont, és mire visszatérünk, már csak a hűlt helyét találjuk. Ne feledjük, egy mobilkészülék ma már egyben a „digitális kulcstartónk” is, amely hozzáférést biztosít a bankszámlánktól kezdve a levelezésünkön át a közösségi oldalunkig bezárólag szinte a teljes életünkhöz.

Technikai feltételek:

5. Naprakész szoftverkörnyezet

Informatikai felmérések során gyakran látni üzleti (kkv informatikai) környezetben is nem támogatott, kifutott szoftvereket – például Windows XP-t, Vistát, Windows 7-et, vagy akár kalózverziókat –, amelyek ugyanolyan magas kockázatot jelenthetnek, mint a frissítés hiánya. A támadók meg tudják találni a leggyengébb láncszemet: egy nagy hálózatnál pedig elég ha csak egy gépen fut sebezhető szoftver, így a teljes rendszer sebezhetővé válik.

6. Hozzáférési jogosultság

Minden szervezetben előfordulnak olyan szenzitív információk – például a dolgozók személyes adatai, a bérjegyzékek –, amelyek csak egyes osztályokra vagy személyekre tartoznak. Arról nem is beszélve, hogy mekkora kárt okozhatnak, ha azok kikerülnének a vállalat falain kívülre. Ezért elengedhetetlen a megosztott mappákhoz való hozzáférések átgondolt szabályozása és naprakészen tartása.

7. Jelszavas védelem

A jelszavakkal kapcsolatos intelmek sokunk „könyökén jönnek ki”, azonban mégis gyakran tapasztalható, hogy egyáltalán nincsenek használatban, vagy minden platformon azonosak, és még a monitorra is ki vannak ragasztva. A három kulcsmomentum: komplexitás, változatosság, rendszeres csere.

8. Mentés

A backup olyan, mint a biztonsági öv: szerencsére ritkán tesszük próbára, de csak akkor véd, ha használjuk. A közhiedelemmel ellentétben a mentés megléte nem magától értetődő.
A kulcskérdés: mikor ellenőriztük utoljára, hogy helyre tudjuk-e állítani az adatainkat a mentésből?

9. Az infrastruktúra fizikai védelme

Hiába hibatűrő a szerver, ha az az ügyféltérből nyíló vizeshelyiségben üzemel, ahol egy óvatlan pillanatban bárki a „hóna alá csaphatja” és elsétálhat vele (akár a biztonsági mentéssel együtt, ha azt is ott tároljuk mellette), egy duguláskor elázik, vagy egy melegebb nyári napon – szellőzés hiányában – „megsül”.

„Mindegyikkel találkoztunk már, de vegyük figyelembe, hogy egy új hardvert bármikor vehetünk, az elveszett adatok viszont sok esetben pótolhatatlanok, vagy csak irreálisan magas költségen állíthatók helyre”hívja fel a figyelmet Berdó Attila, az IT Részleg vezetője.

10. Adathordozó-titkosítás

Minden elővigyázatosságunk ellenére előfordulhat, hogy a számítógépünk, külső merevlemezünk vagy pendrive-unk illetéktelen kezekbe kerül. Ilyenkor már elveszítettük a kontrollt az eszköz felett, de ha elővigyázatosak voltunk, az adatainkat még ekkor is védhetjük. Erre szolgálnak az adathordozó-titkosítási megoldások, melyek a modern operációs rendszerekben beállíthatók.

Az adatvesztés ára

Mennyibe is kerül, ha minderre nem figyelünk és adatvesztés történik? Az IBM kiszámolta ezt 2019-ben: Egy 10 személyes, kereskedelmi szektorban tevékenykedő vállalkozásban, ahol mindenki használ számítógépet, egy adatvesztés akár 10.000.000 forint kárt is okozhat, és majdnem egy évet is igénybe vehet, mire helyreállhat a rend a cégben. A valószínűség pedig, hogy ez megtörténhet, közel 30 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS