„Last minute” ajánlatok a Pénzügyminisztériumtól

2018. 12. 30., 09:55

December 31-én három – a vállalkozásoknak jelentős adómegtakarítást eredményező – határidő jár le – figyelmeztet a Pénzügyminisztérium.

Az óév utolsó napjáig lehet választani az alanyi mentességet az áfában. 2019-től négymillió forinttal, 12 millió forintra nő az áfamentesség bevételi határa, ezért több tízezer vállalkozóval bővülhet az alanyi mentesek több mint félmilliós tábora.

Az év utolsó napjáig választható a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva), ha már január elsejétől ezen igen kedvező adózási módok egyike szerint kíván adózni a vállalkozó. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy 2018. december 31-én éjfélig az erre vonatkozó nyilatkozatot el kell juttatni az adóhivatalnak.

A kormány több speciális adózási formát kínál a vállalkozásoknak, amelyek jövőre még kedvezőbbé válnak. A megfelelő adózási mód kiválasztásával pedig rengeteg pénz spórolható meg törvényi keretek között, ezért minden vállalkozásnak érdemes az év utolsó napjaiban átgondolni, hogy vajon a jelenlegi-e a legmegfelelőbb adózási forma.

Jövőre nő a legkisebb vállalkozások áfamentessége is. Négymillió forinttal emelkedik: tizenkétmillió forint lesz. Az általános forgalmi adóban (áfa) az alanyi mentesség egy évre választható, vagyis ha valaki 2019-ben szeretne élni ezzel a lehetőséggel, akkor legkésőbb december 31-ig ezt jeleznie kell az adóhivatalnak. Szilvesztert követően az alanyi mentességet legközelebb már csak a 2020-as adóévre választhatják a már működő vállalkozások. Az alanyi adómentes vállalkozásnak – fő szabály szerint – nem kell áfát felszámítania és fizetnie. Sőt még áfa bevallást sem kell benyújtania. A katát választóknak érdemes megfontolni az alanyi mentességet is, hiszen így már ténylegesen minimálisra csökken az adminisztráció. 2019-ben egyetlen adatlap, bevallás kitöltésével sem kell bíbelődniük, mindössze egyetlenegy nyilatkozatot kell benyújtaniuk, de azt is majd csak 2020-ban.

Akik még idén választják a katát, a teljes 2019-es évben így adózhatnak. Viszont annak, aki majd csak jövőre választja, számolnia kell azzal, hogy a bejelentkezés hónapjának utolsó napjáig egy külön – azt az időszakot felölelő, az eredeti adózási módjának megfelelő – bevallást is el kell készítenie. A kata bevételi határa 2017-ben megduplázódott. A minimalizált adminisztráció mellett valószínűleg a 12 millió forintos bevételi határ is közrejátszott abban, hogy 2016 év végéhez képest a 175 ezres taglétszám mostanra már meghaladta a 305 ezret.

A kiva választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint a 80 százaléka jobban járna, legalább 10 százalékot spórolhatna közterhein. Jövőre még több cég válhat kivássá, ugyanis megduplázódik, ötszázmillióról egymilliárdra nő a  belépési határ. Ugyan kivára váltani bármikor év közben is lehet, de a 2018-os zárás miatt legkésőbb december 31-ig célszerű dönteni. A kiva alanyiság kezdő napjával a cégnek ugyanis mindenképp új, önálló üzleti év kezdődik.

Az új, kedvező adózási mód bejelentésére szolgáló nyomtatványok (18T101, 18T101E, 18T201T, 18T203KV) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról tölthetőek le, és a 18T101 adatlap kivételével elektronikusan nyújtandóak be. A 18T101 postai úton, vagy személyesen is előterjeszthető. (Pénzügyminisztérium)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS