Küldjük az adatvédelmet is home office-ba?

2020. 11. 26., 12:15

A koronavírus-járvány a munkavégzés eddig megszokott kereteit is alaposan átírta. A védekezés és a biztonság indította el a távmunka és a home office tömeges elterjedését, de már a járvány első hulláma után érzékelhető volt, hogy a kényszerszülte megoldás a jövőben bevetté és megszokottá válhat, mert a munkadó és munkavállaló számára is vannak előnyei, és ami a fő, működőképesnek tűnik. A munkavégzésben látható tendenciát a jogalkotás is igyekszik követni, pár napja jött ki a veszélyhelyzet idejére vonatkozó távmunkaszabályozás, ami egyelőre csak a járvány miatt kialakult átmeneti helyzetre érvényes. Jó alapja lehet azonban a készülő home office törvénynek, ami nyilvánvalóan már a járvány utáni, remélhetően hamarosan beálló „békeidőre” is vonatkozna. A végleges törvénynek egészen biztosan szabályoznia kell a munkahelyi balesetek kérdését és az adatvédelmet is, amit az ideiglenes helyzetre vonatkozó távmunkaszabályozás egyelőre nem érint.

A Fellowes Hungary 2013 óta foglalkozik a papíralapú adatvédelemmel, számos kutatást végeztek a témában az elmúlt hét évben. Tavalyi felmérésükben azt vizsgálták, hogy az akkor másfél éves GDPR után érzékelhető-e javulás a hazai adatvédelemben. A tavaly nyár végén végzett vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy hiába a szankciókat is kilátásba helyező, uniós adatvédelmi rendelet, nem történt lényeges változás az adatkezelési szokásokban, legalábbis, ami az adatok biztonságos megsemmisítését illeti.

Különösen a kisebb, családi vállalkozások iratkezelése mutatott súlyos hiányosságokat, ami valószínűleg abból adódott, hogy a vállalkozás jellege miatt a magán és a céges adatok között egyáltalán nem tesznek különbséget, ezért a GDPR előírásaival ellentétben számos olyan dokumentum került megsemmisítés nélkül a szemétbe, amivel vissza lehetett volna élni.

„Most azzal, hogy a munkavállaló gyakorlatilag kontrollálatlanul hazaviszi a munkájához szükséges céges papírokat, illetve a home office-ban maga is előállít ilyeneket, állandósítja ezt a helyzetet, sőt, súlyosabbá teszi, mert már korántsem csak a kis családi vállalkozásokról beszélünk, hiszen a nagyobb kkv-k és nagyvállalatok is hazaküldték az embereiket, hogy otthonról dolgozzanak – mondta Kreutz László, a Fellowes Hungary ügyvezetője. ­– Még aggályosabb, hogy úgy kellett ezt meglépniük, hogy a GDPR „traumáján” éppen csak átesett cégeknek egyelőre nincs semmiféle jogszabályi támpontjuk a home office-ra vonatkozó adatvédelemre.”

A szakember szerint a papíralapú adatvédelem a digitálisnál is rosszabb helyzetbe került, hiszen az otthoni munkavégzés feltételeinek gyors megteremtése elsősorban az online területre koncentrált. Tavasszal – érthető módon – rohamtempóban tették lehetővé a cégek a home office technikai feltételeit: laptop biztosítása, szerverelérés, digitális fejlesztések az online kapcsolattartás miatt és több helyen a védelemre, pl. a tűzfal megerősítésére is figyelmet fordítottak.

Az azonban kiesett a látókörükből, hogy egy tízezerforintos nagyságrendű, egyszerű asztali iratmegsemmisítővel már rendkívül hatékonyan lehetne csökkenteni a céges adatbiztonságot érintő súlyos kockázatokat az otthoni környezetbe került bizalmas iratok esetében.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ha a munkavállaló nem egyedül él, különböző cégek iratai keveredhetnek a háztartásokban, hiszen látható volt az is, hogy a gyors váltás sokaknak még abban is nehézséget okozott, hogy az addig csak a privát szférájuknak otthont adó lakásukban egy megfelelő és állandó dolgozó sarkot alakítsanak ki a napi munkához. 

„Azt tudom mondani, amit eddig is, hogy egy pártízezer forintba kerülő asztali iratmegsemmisítő, az árával egy napon nem említhető kockázattól védheti meg a cégeket. Eddig ezt főként vezetői íróasztalokra ajánlottuk, ahol nagy mennyiségben fordultak elő bizalmas információkat tartalmazó dokumentumok. Most azonban a home office miatt otthoni használatra is hasznosnak tartanám, legalább azon munkatársaknál, akik a munkájuk során sok szenzitív irattal dolgoznak otthonról. Ez egy kivitelezhető és praktikus megoldás, amivel hatékonyan lehet segíteni az adatvédelmet, aminek a pontos kereteit természetesen a törvényi szabályozás fogja megadni. És még egy felvetés a témával kapcsolatban: ha a háztartásokban az otthoni munkavégzés miatt egyre általánosabb lesz az iratmegsemmisítők jelenléte, az egészen biztosan a személyes adataink biztonságára is jó hatással lesz, hiszen, ha már van otthon egy iratmegsemmisítő, akkor nem életszerű, hogy azon csak a céges papírokat daráljuk le” – tette hozzá a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS