Közel 20 százalékkal csökkent a betegszabadságon töltött napok száma a koronavírus-járvány időszakában

A PS közel 40 vállalat mintegy 15.000 magyarországi munkavállalójának 2020 március és szeptember közötti adatait hasonlította össze kutatásában az egy évvel korábbiakkal. A kutatás három részre bontotta az időszakot, az első hullám idejére (március – június), a nyári enyhítések időszakára (július – augusztus), valamint az iskolakezdés időszakára (szeptember).
 
A teljes vizsgált időszakban 2020 márciusától 2020 szeptemberéig összesen 18 százalékkal csökkent a betegség miatti távollétek száma, amiből a gyermekek betegsége miatti táppénz csökkenés 43 százalék, saját jogú betegség esetén pedig 17 százalék:
 
Kivett napok száma:

Ezen belül megfigyelhető, hogy az első hullám (március-június) időszakában magasabb volt a csökkenés mértéke, mint az utána következő időszakban: a saját betegségek aránya ekkor 21 százalékos, a gyermek betegsége miatti távollét aránya 57 százalékos csökkenést mutat, míg a nyári időszakban ezek rendre 15 százalékos és 29 százalékos, a szeptemberi időszakban pedig már csupán 3 százalékos és 16 százalékos csökkenést mutatnak.
 
Kivett napok száma:

 
Varga Judit, a PS senior managere elmondta: „Kiemelkedően magas az átlagos csökkenéshez képest az IT-, a telekommunikáció- és a pénzügyi szektorokban tapasztalható csökkenés, a saját jogú betegségek száma 18 ezerről 12 ezerre, a gyermek betegsége miatti távollét 1250-ről 575-re estek vissza a teljes időszakot nézve. Ezen szektorokban jellemzően könnyebben megoldható az otthoni munkavégzés, míg a kiskereskedelemben mindkét távollét aránya még minimális növekedést is mutat 2019-hez képest."
 
Egyértelműen megfigyelhető, hogy azon munkavállalók esetében, ahol a többség számára van lehetőség az otthoni munkavégzésre (többségben irodai munkát végző dolgozókat foglalkoztató cégek), a távollétek aránya jelentősen csökkent:
 

• a saját jogú betegségszabadságok száma 20.300-ról 13.100-ra csökkent (35 százalékos csökkenés)
• a gyermekek betegsége miatti távollét pedig 1.300-ról 600-ra esett vissza (54 százalékos csökkenés).

 
Mindkét távollét-esetben a március-június időszakban a legmarkánsabb a csökkenés, a gyermek betegsége miatti távollét ezen időszakra például közel 70 százalékos csökkenést mutatott, míg a szeptemberi időszakban már szinte megegyezik a tavalyi évi adatokkal.       
 
Kivett napok száma:

Kivett napok száma:

 
A többségében fizikai dolgozókat foglalkoztató cégek esetében, ahol tehát jellemzően nincs lehetőség otthoni munkavégzésre, a saját jogú betegszabadságok aránya stagnál a két évet összehasonlítva, a gyermekek betegsége miatti távollét viszont itt is jelentősen csökkent: összesen 28 százalékkal (1000 távollétről 720-ra). Ezen belül a március-június időszakban (amikor az iskolabezárásokat rendelte el a kormány) 41 százalékos csökkenést látunk, a nyári időszakban szintén 31 százalékos csökkenést, míg a szeptemberi, iskolakezdési időszakban már növekedett a távollétek száma 34 százalékkal 2019-hez képest. 
 
Habár azon dolgozók, akik nem tudnak otthonról munkát végezni nem tehetik meg, hogy az iskolabezárások ideje alatt munkavégzés mellett otthon maradjanak a gyermekükkel, feltehetően a másik szülő vagy egyéb segítség bevonásával oldották meg a gyermekek felügyeletét, így a gyermekek betegsége miatti táppénz lehetőségével ők is jóval kevesebb esetben éltek.        
 
Habár a betegszabadság lejárta után a táppénz szinte teljes költségét, valamint a gyermekápolás céljára fizetett táppénz egészét az állam finanszírozza, a munkáltatónak is érdeke, hogy a munkavállalói a lehető legkevesebb betegség miatti távollétet használják fel, természetesen csak akkor, ha valóban munkaképesek és nem csupán az állásuk elvesztése miatti félelem miatt dolgoznak akár nem teljesen egészségesen is – legyen a munkavégzés helye akár a saját otthonuk, akár a cég telephelye. 
 
„Az otthoni munkavégzés mindemellett jó lehetőséget biztosít a távollétek csökkentésére: amennyiben például egy pénzügyi szektorban dolgozó munkavállalónak egy kisebb lábsérülés miatt nehéz vagy lehetetlen lenne a munkahelyére utazni, úgy otthonról teljes értékű munkát végezhet, teljes fizetését megkapva a jellemzően jóval kisebb összegű táppénz helyett” – tette hozzá Varga Judit.