Környezetbarát pénzügyek: Zöld Programot indít és díjat alapít az MNB

2019. 02. 15., 12:02

Az MNB Zöld Programot indít a környezet megóvását célzó magyarországi pénzügyi szolgáltatások támogatása érdekében, illetve a piaci szereplők és saját ökológiai lábnyomának további csökkentésére.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld Programot hirdet meg a klímaváltozáshoz és más környezeti problémákhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése, a magyarországi zöld pénzügyi szolgáltatások bővítése, az ezzel kapcsolatos hazai és nemzetközi tudásbázis szélesítése, illetve a pénzügyi szereplők és saját ökológiai lábnyomának további mérséklése érdekében. A program három pillérből áll: a különböző kezdeményezések kiterjednek egyrészt a pénzügyi szektorra, másrészt az MNB társadalmi, nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére, harmadrészt pedig saját operatív működésének további zöldítésére.

A program első pillérében az MNB felügyeleti hatóságként különböző forgatókönyvek szerint hatáselemzéseket készít majd a klímaváltozás és a gazdaság klímabarát üzemmódra való átállásának pénzügyi piacokra gyakorolt lehetséges hatásairól, amelyek ma még nagyrészt feltáratlanok. Az MNB az elemzések alapján szükség szerint ajánlásokkal ad majd iránymutatást a pénzügyi intézményeknek a kockázatok csökkentése érdekében.

A jegybank ösztönözni fogja a magyarországi pénzügyi intézmények, illetve az általuk kínált termékek zöldebbé tételét is. Az MNB hamarosan pályázatot hirdet meg a felügyelt pénzügyi intézményeknek az ez évi Zöld Pénzügyek Díj elnyerésére. A pályázó piaci szereplőknek be kell majd mutatniuk a környezeti szempontok érvényesítése érdekében tett eddigi és jövőbeni lépéseiket, ezek átláthatóságát, illetve a zöld célokat szolgáló pénzügyi termékeiket, szolgáltatásaikat vagy egyéb döntéseiket. A „Zöld Pénzügyek Díj 2019 nyertese” elismerésről szóló döntését az MNB első alkalommal idén szeptemberben hirdeti ki nyilvánosan.

A Zöld Program keretében, a második pillér jegyében a jegybank szerepet vállal a klímabarát pénzügyekkel kapcsolatos oktatás, ismeretterjesztés fejlesztésében. Az MNB – összhangban a G20-ak jegybankjait tömörítő Pénzügyi Stabilitási Tanács erről szóló ajánlásával, az Európai Unió formálódó pénzügyi fenntarthatósági csomagjával, illetve a magyar Országgyűlés által tavaly ősszel elfogadott második Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiájával – aktívan részt vesz a környezeti kockázatok pénzügyi eszközökkel való mérséklésére hivatott hazai és nemzetközi fórumok munkájában is.

A jegybank – első közép-európai résztvevőként – így 2019 januárjában csatlakozott a pénzügyi rendszer zöldebbé tételére létrejött nemzetközi szervezethez (Network for Greening the Financial System, NGFS). Az NGFS-t a világ több vezető központi bankja bő egy éve hozta létre a környezet fenntarthatóságát célzó finanszírozások, beruházások előmozdítására, illetve a klímaváltozás pénzügyi kockázati hatásainak feltérképezésére.

A program harmadik pilléreként az MNB intézkedéseket hoz saját ökológiai lábnyomának további csökkentése érdekében, s tovább bővíti saját, a környezeti szempontokra vonatkozó átláthatóságát. A jegybank jelenleg is külsőleg auditált, fejlett környezetvédelmi vezetési hitelesítési rendszert működtet, ugyanakkor a továbbiakban erre vonatkozó kampányában meg kívánja szerezni – és folyamatosan fenntartani – a Zöld Iroda minősítését is. A Zöld Programmal kapcsolatos részletes tájékoztató az ezen a linken olvasható. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS