Könnyebben építhetnek fóliasátrakat a magyar gombatermesztők

2019. 03. 05., 14:00

Egyszerűbbé vált a gomba fóliasátrak létesítése a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett jogszabály-módosítás nyomán.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gombatermesztéssel foglalkozó tagjai fordultak azzal a jelzéssel a köztestülethez, hogy fejlesztéseik, nyertes pályázataik megvalósításánál a gombatermesztésre létesítendő fóliaházakat az építési engedélyköteles építmények közé sorolják az építési hatóságok, ami megnehezíti a tervezési-kivitelezési munkálatokat.

„Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról” szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete – többek között – a növénytermesztésre szolgáló üvegházak és fóliasátrak építési és korszerűsítési munkálatait építési engedély nélkül végezhető tevékenységek közé sorolja.

Mivel az egyes hatóságok a rendeletben megfogalmazottakat eltérően értelmezték, a Kamara jelezte az illetékes államtitkárság felé, hogy kéri a jogszabály pontosítását, és gombafóliákkal történő kiegészítését. A Kamara szakmai álláspontja szerint a gombatermesztésre létesülő fólia nem jelent lényeges különbséget a hatályos rendeletben felsorolt növényházakhoz képest.

A jogalkotó konstruktívan fogadta a Kamara megkeresését, és módosította a rendeletet – 13/2019 (II.11) Kormányrendelet az „Építési tárgyú kormányrendeletek módosításáról” –, ami már meg is jelent a Magyar Közlönyben.

A jogszabályi változással az elsőfokú építésügyi hatóságok számára egyértelművé vált a gomba fóliasátrak építésiengedély-kötelezettség alóli mentessége, ami – hasonlóan a többi fóliasátorhoz – jelentősen rugalmasabbá teszi a jövőbeni fejlesztéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS