2024 utolsó negyedévére a nyári állapotra ment vissza a hazai kkv-k kilátásait bemutató K&H kkv bizalmi index. A kutatási eredmények alapján úgy látszik, hogy a magyar kis- és középvállalatok vezetői újra negatívabb hangulatba kerültek, az index visszatért a mínusz 11 pontos szintre, ami hárompontos csökkenést jelent az előző negyedévhez képest. Stagnál a kkv-k árbevételt, valamint a nyereséget érintő várakozása is, miközben nőtt az emelkedő közterhekkel számolók aránya. Saját versenyhelyzetüket ugyanakkor valamivel jobbnak látták az elmúlt negyedévben.
A K&H kkv bizalmi index 2024 utolsó negyedéves kutatási adatai alapján mérsékelt rosszkedv érzékelhető a magyar kkv vezetőkön. A mutató jelenleg mínusz 11 ponton áll, ami a nyári szintnek felel meg. Leginkább a legnagyobb, 300 millió és kétmilliárd forint közötti árbevételű cégek vezetőinek körében érezhető a hangulatváltás: az ő esetükben az elmúlt negyedév 5 pontjáról mínusz 7-re süllyedt a mutató, ami jelentős, 12 pontos beesést jelent.
Stabil gazdasági helyzetben vannak a kkv-k
Nem nagyon mozdul a hazai kkv-vezetők várakozása az árbevételük növekedésének mértékét illetően. A 2024 év eleji 8 százalékpontos éves árbevétel növekedési várakozás az elmúlt három negyedévben 7 százalékpontra mérséklődött. Ennek megfelelően a cégvezetők közel 60 százaléka nem számol jelentős változással a következő 12 hónapban. Állandósult a következő egy évre vonatkozó nyereségnövekményt érintő elképzelés is a kkv szektorban: 2022 ősze óta megmaradt a 3–4 százalékpont közötti tartományban, az átlagos profitnövekedési várakozások mértéke az elmúlt félévben 4 ponton rögzült.
„A biztos gazdasági körülmények ellenére is érzékelhető rosszkedv okát a közterhekkel kapcsolatos várakozásokban érdemes keresni. A kkv-k vezetőinek közel kétharmada növekvő terhekre számít. Legnagyobb arányban (közel 70 százalékban) a közepes, 100 és 300 millió forintos árbevétel közötti cégek élén gondolkodnak így. Érdekes viszont, hogy mégsem náluk, hanem a legnagyobbaknál, vagyis a 300 millió feletti bevételű cégeknél emelkedett legdrasztikusabban a romló helyzettel számolók aránya, 10 százalékpontot meghaladó mértékben. Meglehetősen összetett gazdasági helyzet alakult ki Magyarországon, amit jól mutat, hogy miközben a kkv-k vezetői pesszimisták a jövőjüket illetően, mégis sokuk javuló versenyhelyzettel számol a következő egy évben” – értékelte a helyzetet Oraveczné Németh Ildikó, a K&H kkv és lakossági szegmens marketing vezetője.
Javuló versenyhelyzetről számolnak be a kkv-k
Versenyképességükről pozitívabban gondolkodnak a cégvezetők. Az előző negyedévi 18 százalékos mélypont után év végén 23 százalékon áll az index, azaz közel minden negyedik cég ismét javuló versenyhelyzettel számol a következő egy évre vonatkozóan, vagyis versenytársaikhoz képest valamilyen előnyre fognak tudni szert tenni. Különösen kiugró a legkisebb, 100 milliós árbevétel alatti cégek körében mért 11 pontos emelkedés, de a 300 milliós árbevételt meghaladó cégeknél is 7 ponttal nőtt a javulással számolók aránya. Nem mondható el ugyanez a két szélső sáv között elhelyezkedő közepes árbevételű cégekről. Egyedül náluk volt egy kisebb csökkenés: 26-ról 23 pontra ment vissza a versenyhelyzetük kedvező alakulásával kalkulálók aránya.
Teljesen mindegy, hogy kistelepülésről és kisvállalkozásokról vagy nagyvárosról és multinacionális óriásvállalatokról van szó, a gazdaságfejlesztés és a befektetésösztönzés alapelvei minden szinten ugyanúgy érvényesek – emelte ki beszédében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a bárándi ipari park második ütemének átadóján.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.