Nem látom kedvezőtlennek a női vállalkozók helyzetét. Aki dolgozni akar, annak van lehetősége az érvényesülésre – mondta az Üzletemnek adott interjúban Kissné Kászon Gabriella, aki az év elejétől a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete elnökeként dolgozik.
– A VOSZ megyei elnökei között immár két hölgyet találunk. Mennyire hallgatnak a véleményükre a férfi elnökök?
– Rövid elnöki pályafutásom alatt szerzett tapasztalatomból még nehéz megmondani, mennyire hallgatnak véleményünkre, de értelmes, célratörő, határozott ötleteinket biztos meghallgatják és elfogadják a férfi elnökök.
– Nem látja szükségét, hogy a VOSZ-on belül Női Tagozatot alakítsanak? Mi kellene a kezdeményezés elindításához?
– Egy ilyen tagozat alakításához komoly előkészítő munkát kell végezni, fel kell mérni női társaim igényeit, az érdeklődési köreiket és elsősorban meg kell hallgatni a véleményüket.
– Melyek az idei legfontosabb feladatok a Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezet számára?
– Nem csak a regionális szervezetünknek, hanem minden társadalmi és gazdasági szervezetnek most az a legfontosabb feladata, hogy a koronavírus járvány miatti gazdasági megingást egyensúlyba hozzuk, és újratervezzünk, ahol kell, erősítsük a közös gondolkodást. Ha ezeket megoldottuk, folytatjuk a szervező munkánkat, kapcsolataink erősítését a vállalkozókkal, konzultációk, előadások szervezését, és a tagtoborzást a VOSZ-ba Budapesten és Pest megyében is.
– Milyennek látja a női vállalkozók lehetőségeit Magyarországon?
– Nem látom kedvezőtlennek a női vállalkozók helyzetét. Aki dolgozni akar, annak van lehetősége az érvényesülésre. A törvények is segítik a családanyák elhelyezkedését, különböző képesítések megszerzését. Idén is elkészítették a legbefolyásosabb magyar vállalkozó nők listáját, amelyen sok családanyát találunk. Az viszont tény, hogy a különböző megyékben eltérőek a lehetőségek a női vállalkozók számára. Ebből a szempontból Budapest és Pest megye jobb helyzetben van. Legutóbb például egy nőt neveztek ki a BKK Zrt. élére, Varga Ivett lett a vezérigazgató.
– Mely szakmákban lehetne a megyében, illetve országosan több női vállalkozónak munkát adni?
– Úgy látom, a szolgáltatás, kereskedelem, szépségipar, oktatás nyújt nagyobb lehetőségeket a hölgyeknek.
– Mit érdemes ma a hölgyeknek tanulni? Lassan mintha eltűnnének a tipikus női szakmák.
– Biztos vagyok benne, hogy a nőknek mindent érdemes tanulniuk, hiszen már nincsenek korlátok. Az IT karrier például számos előnnyel járhat a női munkavállalók számára. Érdemes tanulni pedagógusnak, marketingesnek, adószakértőnek, betegápolónak, idegenvezetőnek, vendéglátósnak, és sok a lehetőség a szépségiparban. Rengeteg szakma van, de mindenkinek hozzá kell tennie sok-sok egyéni munkát, szorgalmat, kreativitást. Ettől lesz sokszínű és izgalmas minden szakma. Mi, nők mindent képesek vagyunk kiváló színvonalon elsajátítani!
– Ön szerint szükség van arra, hogy gazdasági társaságok vezérkarában egyfajta női kvótát állítsanak fel?
– Kvótára nincs szükség, de jó lenne a jelenleginél több nőt választani a cégvezetők közé, ha megfelelő a tudása, felkészültsége, rátermettsége. Szerintem a női vezetők kitartóak, ha kell, rámenősek és sikeresek.
– Van egyáltalán értelme különbséget tenni a női és a férfi vezetői kvalitások között? Miben jobbak a nők?
– Azt gondolom, hogy nincs értelme különbséget tenni. Bocsánat, ha kicsit hazabeszélek, de 40 éve én is vezetőként irányítok, és azt tapasztalom, hogy a nők empatikusabbak, figyelmesebbek, jobban megértik a problémákat, célravezetőbb döntéseket hoznak.
– A családi vállalkozásoknál az átlagosnál nagyobb az esély arra, hogy nők vigyék tovább a céget?
– Úgy tapasztalom, hogy igen, mert a családban is általában a nők a döntéshozók, ők oldják meg a válsághelyzeteket. Ahogy a családban ők jelentik az összetartó erőt, úgy a családi vállalkozásoknál ugyanez a helyzet. Ráadásul kiváló az érzékük a családi és a céges kassza kezeléséhez. Jól irányítják a saját kisebb, családi közösségeiket és a nagyobbakat, a cégeiket is.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.