Kissné Kászon Gabriella: A női vezetők kitartóak, ha kell, rámenősek

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 03. 13., 10:00

Nem látom kedvezőtlennek a női vállalkozók helyzetét. Aki dolgozni akar, annak van lehetősége az érvényesülésre – mondta az Üzletemnek adott interjúban Kissné Kászon Gabriella, aki az év elejétől a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete elnökeként dolgozik.

– A VOSZ megyei elnökei között immár két hölgyet találunk. Mennyire hallgatnak a véleményükre a férfi elnökök?

– Rövid elnöki pályafutásom alatt szerzett tapasztalatomból még nehéz megmondani, mennyire hallgatnak véleményünkre, de értelmes, célratörő, határozott ötleteinket biztos meghallgatják és elfogadják a férfi elnökök.

Nem látja szükségét, hogy a VOSZ-on belül Női Tagozatot alakítsanak? Mi kellene a kezdeményezés elindításához?

– Egy ilyen tagozat alakításához komoly előkészítő munkát kell végezni, fel kell mérni női társaim igényeit, az érdeklődési köreiket és elsősorban meg kell hallgatni a véleményüket.

Melyek az idei legfontosabb feladatok a Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezet számára?

– Nem csak a regionális szervezetünknek, hanem minden társadalmi és gazdasági szervezetnek most az a legfontosabb feladata, hogy a koronavírus járvány miatti gazdasági megingást egyensúlyba hozzuk, és újratervezzünk, ahol kell, erősítsük a közös gondolkodást. Ha ezeket megoldottuk, folytatjuk a szervező munkánkat, kapcsolataink erősítését a vállalkozókkal, konzultációk, előadások szervezését, és a tagtoborzást a VOSZ-ba Budapesten és Pest megyében is.

Milyennek látja a női vállalkozók lehetőségeit Magyarországon?

– Nem látom kedvezőtlennek a női vállalkozók helyzetét. Aki dolgozni akar, annak van lehetősége az érvényesülésre. A törvények is segítik a családanyák elhelyezkedését, különböző képesítések megszerzését. Idén is elkészítették a legbefolyásosabb magyar vállalkozó nők listáját, amelyen sok családanyát találunk. Az viszont tény, hogy a különböző megyékben eltérőek a lehetőségek a női vállalkozók számára. Ebből a szempontból Budapest és Pest megye jobb helyzetben van. Legutóbb például egy nőt neveztek ki a BKK Zrt. élére, Varga Ivett lett a vezérigazgató.

Mely szakmákban lehetne a megyében, illetve országosan több női vállalkozónak munkát adni?

– Úgy látom, a szolgáltatás, kereskedelem, szépségipar, oktatás nyújt nagyobb lehetőségeket a hölgyeknek.

Mit érdemes ma a hölgyeknek tanulni? Lassan mintha eltűnnének a tipikus női szakmák.

– Biztos vagyok benne, hogy a nőknek mindent érdemes tanulniuk, hiszen már nincsenek korlátok. Az IT karrier például számos előnnyel járhat a női munkavállalók számára. Érdemes tanulni pedagógusnak, marketingesnek, adószakértőnek, betegápolónak, idegenvezetőnek, vendéglátósnak, és sok a lehetőség a szépségiparban. Rengeteg szakma van, de mindenkinek hozzá kell tennie sok-sok egyéni munkát, szorgalmat, kreativitást. Ettől lesz sokszínű és izgalmas minden szakma. Mi, nők mindent képesek vagyunk kiváló színvonalon elsajátítani!

Ön szerint szükség van arra, hogy gazdasági társaságok vezérkarában egyfajta női kvótát állítsanak fel?

– Kvótára nincs szükség, de jó lenne a jelenleginél több nőt választani a cégvezetők közé, ha megfelelő a tudása, felkészültsége, rátermettsége. Szerintem a női vezetők kitartóak, ha kell, rámenősek és sikeresek.

Van egyáltalán értelme különbséget tenni a női és a férfi vezetői kvalitások között? Miben jobbak a nők?

– Azt gondolom, hogy nincs értelme különbséget tenni. Bocsánat, ha kicsit hazabeszélek, de 40 éve én is vezetőként irányítok, és azt tapasztalom, hogy a nők empatikusabbak, figyelmesebbek, jobban megértik a problémákat, célravezetőbb döntéseket hoznak.

A családi vállalkozásoknál az átlagosnál nagyobb az esély arra, hogy nők vigyék tovább a céget?

– Úgy tapasztalom, hogy igen, mert a családban is általában a nők a döntéshozók, ők oldják meg a válsághelyzeteket. Ahogy a családban ők jelentik az összetartó erőt, úgy a családi vállalkozásoknál ugyanez a helyzet. Ráadásul kiváló az érzékük a családi és a céges kassza kezeléséhez. Jól irányítják a saját kisebb, családi közösségeiket és a nagyobbakat, a cégeiket is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS