Enyhén magasabb árbevétel- és nyereségnövekedéssel tervez a hazai kkv-szektor az év elejéhez képest, de továbbra is messze az infláció alatt vannak a várakozások: átlagosan 8,6 százalékos bevétel-, és 4,4 százalékos profit reálérték növekedést valószínűsítenek a következő egy évben. A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményeiből az is kiderül, hogy a nem túl biztató pénzügyi várakozások a beruházási szándékot is visszafogják. Jelenleg 10-ből 6 cég tervez fejlesztést a következő egy évben, ami főként informatikai beruházásokat jelent.
Nem mernek nagymértékű árbevétel- és eredménynövekedésről álmodni a cégek: ezt mutatják a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index legutóbbi, 2023. második negyedévi eredményei.
„A hazai cégek 8,6 százalékos árbevétel-növekedésre és 4,4 százalékos profitbővülésre számítanak. A várt bevétel-növekedés mértéke az elmúlt egy évben szinte alig változott, nyereség szempontjából pedig szintén kismértékű korrekció történt az előző negyedévi 3,3 százalékhoz képest” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője.
„A januári csúcsot követően folyamatosan csökken az infláció mértéke. Legutóbb augusztusban éves összevetésben 16,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ami 1,2 százalékpontos lassulást jelent az előző hónaphoz képest, így aligha várható a következő hónapokban, hogy egyszámjegyű inflációról beszélhessünk. Ennek tükrében a cégek pénzügyi várakozásai nem mondhatók túl erősnek” – tette hozzá a szakértő.
Bizakodó kicsik, realista nagyok
A várt árbevétel-növekedés mértéke jelentősen függ a cégmérettől. A mikrovállalkozások esetében gyakorlatilag nem változott (8,6 százalék), a kisvállalkozások esetében 7,6 százalékról 9 százalékra nőttek, a középvállalkozásoknál pedig 8 százalékról 7,1 százalékra mérséklődött az előző negyedévhez képest.
A profitot tekintve is hasonlóan gondolkodnak a vállalkozások: legnagyobb mértékű növekedéssel a kivállalkozások számolnak, az előző negyedévi 3,8 százalék helyett 6,1 százalékkal. A mikrovállalkozásoknál 2,8 százalékról 3,7 százalékra erősödött, a középvállalkozásoknál 4,4 százalékról 0,9 százalékra zuhant a várt eredménynövekedés mértéke.
Romlik a beruházási kedv
A beruházási hajlandóságban tovább folytatódott a 2022 év eleje óta tartó csökkenő trend. „Jelenleg a cégek 58 százaléka tervez valamilyen fejlesztést a következő egy évben, ami az elmúlt 5 év második legalacsonyabb értéke, de a 2015-ben elért mélypontnál (34 százalék) jóval kedvezőbb arány. A top 3 beruházási cél azonban továbbra is tartja magát. Elsősorban informatikai beruházások várhatók a következő egy évben (29 százalék), ezt követően pedig gépek, berendezések beszerzésére készülnek a cégek, habár kismértékben, 26 százalékról 22 százalékra mérséklődött ez a szándék. A harmadik helyen álló céges autók korszerűsítése vagy cseréje viszont kissé erősödött. Az előző negyedévi 16 százalék helyett már a cégek 19 százaléka készül rá” – részletezte az eredményeket a szakértő.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.