Kevesebbet kerestek a Barcelona focistái, de még így is az élen maradtak

2019. 12. 23., 19:30

Az FC Barcelona élvonalbeli labdarúgócsapatában volt a legmagasabb a játékosok átlagfizetése 2019-ben a Global Sports Salaries Survey című tanulmány szerint.

A sportingintelligence.com weboldal által végzett kutatás 12 országban 8 sportág 350 csapatából összesen több mint 10 ezer játékos fizetését vizsgálva állította fel a rangsort.

A felmérés kizárólag a vizsgált klubok által rendszeresen folyósított fizetéseket tartalmazza, a kimutatott keresetekben nincsenek benne az aláírási pénzek, a különböző teljesítményalapú bónuszok, illetve a játékosok egyéni szponzori díjai és a pályán kívüli, más tevékenységeikért járó összegek.

Ezek alapján a katalánoknál az első csapat átlagos éves alapbére 12,28 millió dollár volt, amely alacsonyabb, mint az előző évben, amikor a Barcelona 13,7 millió dolláros átlagfizetéssel zárt az élen.

A 2019-es esztendő második és harmadik helyén is labdarúgócsapat zárt: a Real Madridnál 11,15, míg a Juventusnál 10,1 millió dollárral gazdagodtak átlagosan a játékosok. A spanyol klub megtartotta tavalyi pozícióját a listán, míg az olasz csapat a kilencedik helyről lépett előre.

Az első harmincban még három futballklub kapott helyet: a Paris-Saint Germain 12., a Manchester City 13. a listán, a Bayern München pedig a 22. helyet érdemelte ki. A top 30 további pozícióiban az észak-amerikai kosárlabdaliga (NBA) együttesei találhatók, közülük a legelőkelőbben rangsorolt a 10 milliós határt éppen átlépő, negyedik helyezett Portland Trail Blazers.

Az észak-amerikai professzionális ligák közül a baseball (MLB) legbőkezűbb képviselőjének a – 2014-ben még második – New York Yankees (32.) bizonyult, míg az amerikaifutballban (NFL) az Atlanta Falcons (65.), jégkorongban (NHL) pedig a Minnesota Wild (89.) költött legtöbbet a játékosok fizetésére. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS