Késve jut pénzéhez a magyar vállalkozások negyede

2023. 09. 29., 10:50

A magyar vállalkozók több mint fele átélte már azt a kellemetlen érzést, hogy késve jut a pénzéhez, és a számla lejárta után sem érkezik SMS a banki utalásról. Közel negyedük számára (24 százalék) gyakori, hogy tartoznak nekik. A Számlázz.hu az Opinióval együttműködve készíttetett reprezentatív online felmérést a hazai vállalkozók pénzügyi helyzetéről, mindennapi nehézségeikről.

A kutatás eredményei szerint a vállalkozók többségével (53 százalék) már megesett, hogy partnere nem fizetett teljesítési határidőn belül. Több mint a negyedük (29 százalék) esetében ez csak néha fordul elő, 16 százalék viszont úgy nyilatkozott, hogy gyakran tartoznak neki. Nyolc százalék egyenesen mindennaposnak nevezte a jelenséget. Összesítve 24 százalék számára mindennapos, vagy legalábbis gyakori helyzet az, hogy nyugtalanul vár.

A lejárt számlák összértéke a vállalkozók fele (53 százalék) esetében viszonylag kis összértékű: bruttó 100 ezer forint alatt marad. Harminc százalékuk 1 millió forint alatti összegre vár hiába. Egy és ötmillió forint közötti összeg beérkezését 7 százalék várja. Két százalék azért izgul, hogy az 500 millió forint feletti tartozást törlessze a partnere.

A többség azonnal reklamál

A vállalkozók 66 százaléka a számla lejárta után azonnal vagy pár napon belül reklamál, hogy nem érkezett meg a pénze. 21 százalékuk csak néhány héttel később jelzi a hiányosságot, 8 százalék viszont egyáltalán nem szól a tartozó félnek. Úgy tűnik, hogy a fiatalok jóval kevésbé gátlásosak, mint idősebb társaik: a tizenéves vállalkozók 52 százaléka, a huszonévesek 28 százaléka szól rögtön a lejárat után. Ezzel szemben a harmincasoknak csak a 19 százaléka reagál ilyen gyorsan.

A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen határidőt adnak a hazai vállalkozók a partnerüknek a teljesítésre. A legtöbben (44 százalék) nyolc napon belül kérik a számlájuk ellenértékét, a válaszadók negyede 15 napot ad meg, 20 százalék pedig egy hónapot vár általában a pénzére. Előfordulnak azért hosszabb lejáratú számlák és megállapodások is: 5-5 százalék 60, illetve 90 napos fizetési határidővel számol.

Rengeteg időt visz el a pénzügyi adminisztráció

A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy a pénzügyi adminisztráció mennyi időt vesz el magyar vállalkozók életéből. A válasz lerövidítve az, hogy sokat. 22 százalék naponta több órát tölt el ezzel a tevékenységgel, 16 százalék pedig havonta több napját is feláldozza erre a célra. Szerencsésebbek azok, akiknek (27 százalék) havonta csak pár órát kell ezzel foglalkozniuk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS