Késve jut pénzéhez a magyar vállalkozások negyede

2023. 09. 29., 10:50

A magyar vállalkozók több mint fele átélte már azt a kellemetlen érzést, hogy késve jut a pénzéhez, és a számla lejárta után sem érkezik SMS a banki utalásról. Közel negyedük számára (24 százalék) gyakori, hogy tartoznak nekik. A Számlázz.hu az Opinióval együttműködve készíttetett reprezentatív online felmérést a hazai vállalkozók pénzügyi helyzetéről, mindennapi nehézségeikről.

A kutatás eredményei szerint a vállalkozók többségével (53 százalék) már megesett, hogy partnere nem fizetett teljesítési határidőn belül. Több mint a negyedük (29 százalék) esetében ez csak néha fordul elő, 16 százalék viszont úgy nyilatkozott, hogy gyakran tartoznak neki. Nyolc százalék egyenesen mindennaposnak nevezte a jelenséget. Összesítve 24 százalék számára mindennapos, vagy legalábbis gyakori helyzet az, hogy nyugtalanul vár.

A lejárt számlák összértéke a vállalkozók fele (53 százalék) esetében viszonylag kis összértékű: bruttó 100 ezer forint alatt marad. Harminc százalékuk 1 millió forint alatti összegre vár hiába. Egy és ötmillió forint közötti összeg beérkezését 7 százalék várja. Két százalék azért izgul, hogy az 500 millió forint feletti tartozást törlessze a partnere.

A többség azonnal reklamál

A vállalkozók 66 százaléka a számla lejárta után azonnal vagy pár napon belül reklamál, hogy nem érkezett meg a pénze. 21 százalékuk csak néhány héttel később jelzi a hiányosságot, 8 százalék viszont egyáltalán nem szól a tartozó félnek. Úgy tűnik, hogy a fiatalok jóval kevésbé gátlásosak, mint idősebb társaik: a tizenéves vállalkozók 52 százaléka, a huszonévesek 28 százaléka szól rögtön a lejárat után. Ezzel szemben a harmincasoknak csak a 19 százaléka reagál ilyen gyorsan.

A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen határidőt adnak a hazai vállalkozók a partnerüknek a teljesítésre. A legtöbben (44 százalék) nyolc napon belül kérik a számlájuk ellenértékét, a válaszadók negyede 15 napot ad meg, 20 százalék pedig egy hónapot vár általában a pénzére. Előfordulnak azért hosszabb lejáratú számlák és megállapodások is: 5-5 százalék 60, illetve 90 napos fizetési határidővel számol.

Rengeteg időt visz el a pénzügyi adminisztráció

A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy a pénzügyi adminisztráció mennyi időt vesz el magyar vállalkozók életéből. A válasz lerövidítve az, hogy sokat. 22 százalék naponta több órát tölt el ezzel a tevékenységgel, 16 százalék pedig havonta több napját is feláldozza erre a célra. Szerencsésebbek azok, akiknek (27 százalék) havonta csak pár órát kell ezzel foglalkozniuk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-22 09:05:00
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján eddig példa nélküli felhatalmazást kapnak az önkormányzatok a betelepülések szabályozására, ami a helyi és környékbeli lakóingatlan-piacokra is hatással lehet – olvasható az ingatlan.com elemzésében, amely a várhatóan július 1-től életbe lévő jogszabály lehetséges lakáspiaci hatásait mutatja be.
2025-04-18 12:10:00
Húsvétkor nem ritka, hogy a gyerekek élő kis nyuszit kapnak ajándékba. Nem kérdés, hogy a nyuszik nagyon kedves állatok, nem csoda hát, ha a szülőknek, gyerekeknek megtetszik. Nem árt azonban előre átgondolni, hogy mi lesz a kis szőrmókkal húsvét után. A házi kedvencek érdekeit törvény is védi. Előírja, hogy állattartóként mit kell betartani. Mire köteles a kis kedvenc gazdája? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.
2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.