Jót hozhat a jövő az agrárium szereplőinek

2020. 08. 03., 15:30

A magyar áruk az import-termékekkel versenyeznek, csak úgy lehetünk versenyképesek, ha az egész lánc, az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-előállításig nagyon hatékony – hangzott el Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója podcast beszélgetésén.

A koronavírus-járvány hatásai

Az agráriumot a termelést illetően kevésbé rázta meg a koronavírus-járvány. A munkálatok nagy része a szabad levegőn zajlik, így kevésbé voltak kitettek a munkavállalók, inkább az élelmiszeripari üzemekben volt ok az aggodalomra. A biztonsági intézkedéseknek köszönhetően hazánkban nem volt tömeges megbetegedés az üzemekben, szemben több más európai országgal. Piaci oldalról viszont komoly hatások jelentkeztek, különösen a HoReCa szektorba beszállító termelőknél, illetve ki kellett szolgálni a járvány első heteiben ugrásszerűen megnövekedett keresletet is.

Sertéspiac: normalizálódásra utaló jelek

A koronavírus és a sertéspestis teljesen összezavarta a sertéspiacot. Az emelkedő sertésárak miatt a tenyésztőknek jó éve volt, de ez már nem mondható el a húsipari szereplőkről, hiszen az élő sertések drágulása csak alig tudott megjelenni a termelői és fogyasztói árakban. Vannak arra utaló jelek, hogy kezd normalizálódni a piac.

Szükség van a mintagazdaságokra és az integrátorokra

Mintagazdaságokra, integrátorokra nagy szüksége van a hazai agráriumnak. Nyugat-Európában már 200 évvel ezelőtt is szerveződtek szövetkezeti alapon olyan láncok, amelyek élelmiszeripari üzemeket birtokoltak. Ma ez inkább fordított formában valósul meg, az élelmiszeripari cégek építik ki a saját hálózatukat. Az integrációk azért is fontosak, mert megváltozott a kereskedelem szerkezete, napjainkban az élelmiszerek 90 százalékát az áruházláncokban értékesítik, amelyek igénylik a biztos mennyiséget és az állandó  minőséget.

A magyar áruk az import-termékekkel versenyeznek, csak úgy lehetünk versenyképesek, ha az egész lánc – az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-előállításig – nagyon hatékony. Ebben egy komoly tudással rendelkező integrátor tud segítséget nyújtani. Az együttműködés minden szereplőnek biztonságot ad. Az integráció nem „gyarmatosítás”: a kisgazdaságoknak tudástranszfert és biztos piacot jelent. A hosszú távú földbérletet a beruházás megtérülése indokolja, komoly beruházásba (pl. öntözésfejlesztésbe, valódi precíziós gazdálkodásba) csak így lehet belefogni.

Fűnyíróelv szerint megfogalmazott uniós célkitűzések

Az EU Termőföldtől az Asztalig és Biodiverzitás Stratégiájával az a legfőbb probléma, hogy fűnyíróelv szerint fogalmaz meg célkitűzéseket. Például azt, hogy 50 százalékkal kell csökkenteni felhasznált a növényvédő szerek mennyiségét, miközben Hollandiában hektáronként 3-szor annyit juttatnak ki, mint hazánkban.

Jót hozhat a jövő

Rohamosan nő a világ népessége, főként ott, ahol kevés termőföld áll rendelkezésre. Ennek előbb-utóbb érezni kell a hatását, így az agrárium versenyképesen működő szereplői számára – együttműködéssel – a jövő jót hozhat.

A videó Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján érhető el, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS