A magyar áruk az import-termékekkel versenyeznek, csak úgy lehetünk versenyképesek, ha az egész lánc, az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-előállításig nagyon hatékony – hangzott el Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója podcast beszélgetésén.
A koronavírus-járvány hatásai
Az agráriumot a termelést illetően kevésbé rázta meg a koronavírus-járvány. A munkálatok nagy része a szabad levegőn zajlik, így kevésbé voltak kitettek a munkavállalók, inkább az élelmiszeripari üzemekben volt ok az aggodalomra. A biztonsági intézkedéseknek köszönhetően hazánkban nem volt tömeges megbetegedés az üzemekben, szemben több más európai országgal. Piaci oldalról viszont komoly hatások jelentkeztek, különösen a HoReCa szektorba beszállító termelőknél, illetve ki kellett szolgálni a járvány első heteiben ugrásszerűen megnövekedett keresletet is.
Sertéspiac: normalizálódásra utaló jelek
A koronavírus és a sertéspestis teljesen összezavarta a sertéspiacot. Az emelkedő sertésárak miatt a tenyésztőknek jó éve volt, de ez már nem mondható el a húsipari szereplőkről, hiszen az élő sertések drágulása csak alig tudott megjelenni a termelői és fogyasztói árakban. Vannak arra utaló jelek, hogy kezd normalizálódni a piac.
Szükség van a mintagazdaságokra és az integrátorokra
Mintagazdaságokra, integrátorokra nagy szüksége van a hazai agráriumnak. Nyugat-Európában már 200 évvel ezelőtt is szerveződtek szövetkezeti alapon olyan láncok, amelyek élelmiszeripari üzemeket birtokoltak. Ma ez inkább fordított formában valósul meg, az élelmiszeripari cégek építik ki a saját hálózatukat. Az integrációk azért is fontosak, mert megváltozott a kereskedelem szerkezete, napjainkban az élelmiszerek 90 százalékát az áruházláncokban értékesítik, amelyek igénylik a biztos mennyiséget és az állandó minőséget.
A magyar áruk az import-termékekkel versenyeznek, csak úgy lehetünk versenyképesek, ha az egész lánc – az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-előállításig – nagyon hatékony. Ebben egy komoly tudással rendelkező integrátor tud segítséget nyújtani. Az együttműködés minden szereplőnek biztonságot ad. Az integráció nem „gyarmatosítás”: a kisgazdaságoknak tudástranszfert és biztos piacot jelent. A hosszú távú földbérletet a beruházás megtérülése indokolja, komoly beruházásba (pl. öntözésfejlesztésbe, valódi precíziós gazdálkodásba) csak így lehet belefogni.
Fűnyíróelv szerint megfogalmazott uniós célkitűzések
Az EU Termőföldtől az Asztalig és Biodiverzitás Stratégiájával az a legfőbb probléma, hogy fűnyíróelv szerint fogalmaz meg célkitűzéseket. Például azt, hogy 50 százalékkal kell csökkenteni felhasznált a növényvédő szerek mennyiségét, miközben Hollandiában hektáronként 3-szor annyit juttatnak ki, mint hazánkban.
Jót hozhat a jövő
Rohamosan nő a világ népessége, főként ott, ahol kevés termőföld áll rendelkezésre. Ennek előbb-utóbb érezni kell a hatását, így az agrárium versenyképesen működő szereplői számára – együttműködéssel – a jövő jót hozhat.
A videó Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján érhető el, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.