Jól jöttünk ki a pálinkaszabadságharcból

2020. 08. 06., 12:15

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat uniós szinten is – tájékoztatta Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

A pálinkafőzés hozzátartozik Magyarország hagyományaihoz. A kormány emiatt az Európai Unió minden fórumán fellépett azért, hogy elérje a szabályok megváltoztatását – mondta Tállai András.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország évekkel ezelőtt már megvívta a maga „pálinkaszabadságharcát” az unióval. A magyar kormány korábban adómentessé tette bizonyos mennyiségig a pálinkafőzést, Brüsszel azonban kötelezettségszegési eljárást indított emiatt.

Az államtitkár felidézte, hogy hosszas egyeztetéseket követően végül 2015-ben nagyon kedvezményes szabályokat harcolt ki a kormány. Az elmúlt időszakban pedig azért küzdött, hogy ezeket, az egyébként csekély terhet előíró rendelkezéseket – például a főzést megelőzően a literenként hétszáz forintos, úgynevezett párlatadójegy megvásárlását - is el lehessen törölni.

A célunkat elértük, az adómentes párlatfőzés szabadsága már mindenkit megillethet az EU-ban – jelentette ki Tállai András. Az erről szóló részletszabályok már érvényesek, azokat a 2020/1151. számú irányelv tartalmazza.

Az irányelv szerint a párlatfőzés háztartásonként évente 50 liter gyümölcsszeszig adómentes lehet, és a mentesség mind az otthoni, mind a bérfőzdei előállításra érvényes. A pálinkafőző magánszemély nem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják.

Az év elejei adatok szerint több mint 26 ezer főzőberendezés van a magyar háztartásokban, és 2020 első félévében fél év alatt közel 44 ezer párlatadójegyet váltottak ki az otthonfőzők. Tájékoztatása szerint a desztillálóberendezés nyilvántartásba vételi kötelezettségét az új irányelv is előírja, ám az adómentesség miatt párlatadójegy kiváltására a jövőben már nem lesz szükség.

Az új kedvező szabályok az irányelv rendelkezései szerint 2022. január 1-vel léphetnek hatályba. A Pénzügyminisztérium jelenleg vizsgálja, hogy lehetséges-e a hivatalos, EU által meghatározott másfél évnél korábban, akár már a jövő évben alkalmazni az adómentes párlatfőzés szabályait – hangsúlyozta Tállai András.

A jogi ügymenetre kitérve az államtitkár elmondta, hogy a kedvezményes szabályok alkalmazásához szükséges az irányelv rendelkezéseinek a hazai jogrendbe ültetése. Megjegyezte, hogy ezért az Országgyűlés akár már az idén ősszel dönthet a pálinkafőzés szabadságát biztosító törvényjavaslatról. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS