Jól jöttünk ki a pálinkaszabadságharcból

2020. 08. 06., 12:15

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat uniós szinten is – tájékoztatta Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

A pálinkafőzés hozzátartozik Magyarország hagyományaihoz. A kormány emiatt az Európai Unió minden fórumán fellépett azért, hogy elérje a szabályok megváltoztatását – mondta Tállai András.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország évekkel ezelőtt már megvívta a maga „pálinkaszabadságharcát” az unióval. A magyar kormány korábban adómentessé tette bizonyos mennyiségig a pálinkafőzést, Brüsszel azonban kötelezettségszegési eljárást indított emiatt.

Az államtitkár felidézte, hogy hosszas egyeztetéseket követően végül 2015-ben nagyon kedvezményes szabályokat harcolt ki a kormány. Az elmúlt időszakban pedig azért küzdött, hogy ezeket, az egyébként csekély terhet előíró rendelkezéseket – például a főzést megelőzően a literenként hétszáz forintos, úgynevezett párlatadójegy megvásárlását - is el lehessen törölni.

A célunkat elértük, az adómentes párlatfőzés szabadsága már mindenkit megillethet az EU-ban – jelentette ki Tállai András. Az erről szóló részletszabályok már érvényesek, azokat a 2020/1151. számú irányelv tartalmazza.

Az irányelv szerint a párlatfőzés háztartásonként évente 50 liter gyümölcsszeszig adómentes lehet, és a mentesség mind az otthoni, mind a bérfőzdei előállításra érvényes. A pálinkafőző magánszemély nem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják.

Az év elejei adatok szerint több mint 26 ezer főzőberendezés van a magyar háztartásokban, és 2020 első félévében fél év alatt közel 44 ezer párlatadójegyet váltottak ki az otthonfőzők. Tájékoztatása szerint a desztillálóberendezés nyilvántartásba vételi kötelezettségét az új irányelv is előírja, ám az adómentesség miatt párlatadójegy kiváltására a jövőben már nem lesz szükség.

Az új kedvező szabályok az irányelv rendelkezései szerint 2022. január 1-vel léphetnek hatályba. A Pénzügyminisztérium jelenleg vizsgálja, hogy lehetséges-e a hivatalos, EU által meghatározott másfél évnél korábban, akár már a jövő évben alkalmazni az adómentes párlatfőzés szabályait – hangsúlyozta Tállai András.

A jogi ügymenetre kitérve az államtitkár elmondta, hogy a kedvezményes szabályok alkalmazásához szükséges az irányelv rendelkezéseinek a hazai jogrendbe ültetése. Megjegyezte, hogy ezért az Országgyűlés akár már az idén ősszel dönthet a pálinkafőzés szabadságát biztosító törvényjavaslatról. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS