Izer Norbert: látszott, hogy „nagy a baj, lépni kell”

2020. 08. 26., 13:00

A kereskedelemben és a vendéglátásban az online pénztárgépek adatai szerint az újranyitás után egyre inkább élénkül a kereslet – mondta Izer Norbert adóügyi államtitkár a Magyar Nemzetnek, hozzátéve: a forgalomnövekedés, a béremelkedés, a munkahelyek számának alakulása és az ütemesen érkező állami bevételek együtt azt mutatják, hogy hatékony volt a válságkezelés.

Az államtitkár elmondta: a koronavírus okozta válság kezdeti időszakában létkérdés volt, hogy a kormány hiteles és az adott pillanat folyamatait bemutató adatokhoz jusson a gazdaság állásáról, ilyen formán az online kasszák jelentős szerepet játszottak a gazdaságvédelmi intézkedések meghozatalában. Példaként említette, hogy míg tavaly áprilisban 82 milliárd forint bevételt ütöttek be a vendéglátósok a kasszákba, az idén áprilisban mindössze 26 milliárd forintot, amiből látszott, hogy „nagy a baj, lépni kell”.

Az elmúlt pár hónap adatai közül Izer Norbert kiemelte, hogy az elektronikus cikkek kereskedelmében március óta 17 százalékos visszaesés volt, és jelentős a forgalomcsökkenés a ruha-, az ékszer- és az illatszerboltokban is. Emelkedés volt a múlt évi adatokhoz képest a gyógyszerkereskedelemben, az élelmiszer, a dohány és az ital piacán, és nagyobb forgalmat bonyolítottak le a válság kezdete óta a nagy áruházláncok is. A vendéglátásról szólva jelezte: bár az ágazat a válság tavaszi kezdetén óriási veszteségeket szenvedett el, a pénztárgépbe beütött legális forgalma most már alig marad el a tavalyitól.

Az adóügyi államtitkár szerint az adatok biztatóak, azt mutatják, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb mozgatórugója, a belső fogyasztás, ha nem is zökkenőmentesen, de kimászik a gödörből. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS