Izer Norbert: az átalányadó segítheti a vállalkozóvá válást

2021. 12. 22., 09:03

A jövőre sokkal kedvezőbbé váló átalányadó a legkisebb vállalkozások mellett sok mellékállásban vállalkozó, de főállásban dolgozónak hozhat könnyebbséget. Emellett segítheti a vállalkozóvá válást is, hiszen ezzel az adóval könnyen, egyszerűen és szinte kockázat nélkül próbálhatja ki magát bárki az üzleti szférában – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.

Izer Norbert felidézte, hogy az eddiginél többen választhatják az egyéni vállalkozók átalányadózását jövőre, és a feltételei is kedvezőbbé válnak.

Az államtitkár a kedvező változások közül elsőként az adómentes jövedelemhatár nagyságát emelte ki. Ez az éves minimálbér fele, ami 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forint bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük.

A 80 százalékos költséghányad levonására jogosultak esetében még magasabb összegű bevétel mentes az adó alól, így például az átalányadót választó fényképészeknek, fodrászoknak, taxisoknak vagy telefonszerelőknek 6 millió forint éves bevételig nem kell szja-t fizetniük.

A legkisebb vállalkozásoknak nyújtott segítség a családok támogatása mellett az adópolitika egyik legfontosabb eleme – húzta alá Izer Norbert.

Ezt igazolja, hogy jelenleg a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) a legnépszerűbb adófajta, több mint 450 ezren adóznak így. Sok kisebb bevételű – jellemzően mellékállásban vállalkozó – katásnak érdemes átalányadóra váltani; azoknak, akiknek az éves jövedelme nem éri el a mentességi határértéket mindenképp – jegyezte meg az államtitkár.

A kisadózónak be kell jelentenie az adóhivatalnak, ha úgy dönt, hogy jövőre a katáról áttér az átalányadózásra. Ha a katás december 31-ig bejelenti a változást (a T101E űrlapon), akkor január 1-jétől már alkalmazhatja az átalányadózás szabályait.

Nagy előnye a jövőre hatályba lépő, újfajta átalányadózásnak az is, hogy ezt az adófajtát bárki választhatja, mindegy, milyen tevékenységet végez; csak a bevételi korlátra vonatkozó szabályokat kell betartani: az átalányadót az éves minimálbér tízszereséig lehet választani, ami 24 millió forint. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében a bevételi korlát magasabb, ők akkor is átalányadózhatnak, ha bevételük nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 120 millió forintot – részletezte az államtitkár.

Izer Norbert szerint az átalányadó 2022 egyik legnépszerűbb adófajtája lehet: az adómentességi értékhatár bevezetése és a bevételi értékhatárok jelentős emelése mellett a költséghányadok számának csökkentése sokaknak teszi vonzóvá az átalányadózást. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-04 15:20:00
Folyamatosan csökken a hazai ingatlanállomány hőveszteségi mutatója, ami az energetikai jellemzők javulását, a lakásállomány lassú megújulását mutatja – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója az V. Energetikai Iránytű legfontosabb megállapítását.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS