Izer Norbert: az átalányadó segítheti a vállalkozóvá válást

2021. 12. 22., 09:03

A jövőre sokkal kedvezőbbé váló átalányadó a legkisebb vállalkozások mellett sok mellékállásban vállalkozó, de főállásban dolgozónak hozhat könnyebbséget. Emellett segítheti a vállalkozóvá válást is, hiszen ezzel az adóval könnyen, egyszerűen és szinte kockázat nélkül próbálhatja ki magát bárki az üzleti szférában – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.

Izer Norbert felidézte, hogy az eddiginél többen választhatják az egyéni vállalkozók átalányadózását jövőre, és a feltételei is kedvezőbbé válnak.

Az államtitkár a kedvező változások közül elsőként az adómentes jövedelemhatár nagyságát emelte ki. Ez az éves minimálbér fele, ami 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forint bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük.

A 80 százalékos költséghányad levonására jogosultak esetében még magasabb összegű bevétel mentes az adó alól, így például az átalányadót választó fényképészeknek, fodrászoknak, taxisoknak vagy telefonszerelőknek 6 millió forint éves bevételig nem kell szja-t fizetniük.

A legkisebb vállalkozásoknak nyújtott segítség a családok támogatása mellett az adópolitika egyik legfontosabb eleme – húzta alá Izer Norbert.

Ezt igazolja, hogy jelenleg a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) a legnépszerűbb adófajta, több mint 450 ezren adóznak így. Sok kisebb bevételű – jellemzően mellékállásban vállalkozó – katásnak érdemes átalányadóra váltani; azoknak, akiknek az éves jövedelme nem éri el a mentességi határértéket mindenképp – jegyezte meg az államtitkár.

A kisadózónak be kell jelentenie az adóhivatalnak, ha úgy dönt, hogy jövőre a katáról áttér az átalányadózásra. Ha a katás december 31-ig bejelenti a változást (a T101E űrlapon), akkor január 1-jétől már alkalmazhatja az átalányadózás szabályait.

Nagy előnye a jövőre hatályba lépő, újfajta átalányadózásnak az is, hogy ezt az adófajtát bárki választhatja, mindegy, milyen tevékenységet végez; csak a bevételi korlátra vonatkozó szabályokat kell betartani: az átalányadót az éves minimálbér tízszereséig lehet választani, ami 24 millió forint. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében a bevételi korlát magasabb, ők akkor is átalányadózhatnak, ha bevételük nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 120 millió forintot – részletezte az államtitkár.

Izer Norbert szerint az átalányadó 2022 egyik legnépszerűbb adófajtája lehet: az adómentességi értékhatár bevezetése és a bevételi értékhatárok jelentős emelése mellett a költséghányadok számának csökkentése sokaknak teszi vonzóvá az átalányadózást. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS