Izer Norbert: a legkisebb vállalkozások lehetnek 2022 legnagyobb nyertesei

2021. 05. 22., 10:00

Sok kisvállalkozásnak az átalányadózás lehet a legjobb választás jövőre, amennyiben a Pénzügyminisztérium javaslatát az Országgyűlés megszavazza – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.

Jelenleg 15 ezer átalányadózó egyéni vállalkozót tart nyilván az adóhivatal, ez jövőre akár az ötszörösére is nőhet - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Többen is választhatják, és sokkal kedvezőbbé is válhat jövőre az egyéni vállalkozók átalányadózása - szögezte le Izer Norbert. A sok előnyös változás közül az államtitkár elsőként az új adómentességi határt emelte ki.

A jövedelem az éves minimálbér feléig adómentes, ami idei értékekkel és 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy csaknem 1,7 millió forint bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.

A 80 százalékos költségelszámolásra jogosultak esetében még magasabb az adómentességi összeghatár, így például az átalányadót választó fényképészeket, halászokat, fodrászokat, taxisokat vagy telefonszerelőket (az idei minimálbér értékkel számítva) mintegy 5 millió forintos éves bevételig nem terheli szja-fizetési kötelezettség.

Izer Norbert elmondta, hogy az új szabály sok mellékállásban vállalkozó magánszemélynek hozhat könnyebbséget, és segítheti a vállalkozóvá válást is, hiszen így könnyen, egyszerűen és szinte minimális kockázattal bele lehet vágni bármilyen vállalkozásba.

Az új átalányadózásnál nincsen tevékenységi korlát, csak bevételi: az átalányadót jövőre az éves minimálbér tízszereséig lehet választani, ami most 20 088 000 forint. A kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében a bevételi korlát magasabb, ők akkor is átalányadózhatnak, ha bevételük nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét.

Megjegyezte, hogy a jövedelem kiszámítása is sokkal egyszerűbb és kedvezőbb lesz. Az alkalmazható költséghányadok száma a jelenlegi nyolcról háromra csökken. Az érintettek a bevételükből 40, 80, illetve 90 százalékos költséghányad levonásával állapíthatják meg jövőre jövedelmüket.

Izer Norbert kitért arra is, hogy a legkisebb vállalkozásokat segítő új szabály a gazdaság újraindítását segítő adóváltozások egyik fontos eleme. Az ezeket tartalmazó törvényjavaslatot május 11-én nyújtotta be a Pénzügyminisztérium, és ha a tervezetet az Országgyűlés megszavazza, akkor jövőre tovább csökkennek az adóterhek, kevesebb lesz adminisztráció és folytatódik a gazdaság fehérítése. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-14 15:10:00
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS