Izer Norbert: a legkisebb vállalkozások lehetnek 2022 legnagyobb nyertesei

2021. 05. 22., 10:00

Sok kisvállalkozásnak az átalányadózás lehet a legjobb választás jövőre, amennyiben a Pénzügyminisztérium javaslatát az Országgyűlés megszavazza – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.

Jelenleg 15 ezer átalányadózó egyéni vállalkozót tart nyilván az adóhivatal, ez jövőre akár az ötszörösére is nőhet - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Többen is választhatják, és sokkal kedvezőbbé is válhat jövőre az egyéni vállalkozók átalányadózása - szögezte le Izer Norbert. A sok előnyös változás közül az államtitkár elsőként az új adómentességi határt emelte ki.

A jövedelem az éves minimálbér feléig adómentes, ami idei értékekkel és 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy csaknem 1,7 millió forint bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.

A 80 százalékos költségelszámolásra jogosultak esetében még magasabb az adómentességi összeghatár, így például az átalányadót választó fényképészeket, halászokat, fodrászokat, taxisokat vagy telefonszerelőket (az idei minimálbér értékkel számítva) mintegy 5 millió forintos éves bevételig nem terheli szja-fizetési kötelezettség.

Izer Norbert elmondta, hogy az új szabály sok mellékállásban vállalkozó magánszemélynek hozhat könnyebbséget, és segítheti a vállalkozóvá válást is, hiszen így könnyen, egyszerűen és szinte minimális kockázattal bele lehet vágni bármilyen vállalkozásba.

Az új átalányadózásnál nincsen tevékenységi korlát, csak bevételi: az átalányadót jövőre az éves minimálbér tízszereséig lehet választani, ami most 20 088 000 forint. A kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében a bevételi korlát magasabb, ők akkor is átalányadózhatnak, ha bevételük nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét.

Megjegyezte, hogy a jövedelem kiszámítása is sokkal egyszerűbb és kedvezőbb lesz. Az alkalmazható költséghányadok száma a jelenlegi nyolcról háromra csökken. Az érintettek a bevételükből 40, 80, illetve 90 százalékos költséghányad levonásával állapíthatják meg jövőre jövedelmüket.

Izer Norbert kitért arra is, hogy a legkisebb vállalkozásokat segítő új szabály a gazdaság újraindítását segítő adóváltozások egyik fontos eleme. Az ezeket tartalmazó törvényjavaslatot május 11-én nyújtotta be a Pénzügyminisztérium, és ha a tervezetet az Országgyűlés megszavazza, akkor jövőre tovább csökkennek az adóterhek, kevesebb lesz adminisztráció és folytatódik a gazdaság fehérítése. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS