A kormány bejelentésének értelmében 2024. január 1-jétől alapjaiban változik meg a babaváró hitel és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) konstrukciója. Juhász Attila, az Építőipari Vállalkozók Építőipari Szakszövetsége (ÉVOSZ) Magyar Építőanyagkereskedelmi Tagozatának és az Új Ház Zrt. elnöke szerint év végéig sokan fogják igénybe venni a jelenlegi konstrukciók mellett a családtámogatásokat, ugyanakkor a lakásépítések leállhatnak, mert a befektetők kivárásra játszhatnak.
Az építőipari szereplők már hónapokkal ezelőtt jelezték a kormányzat felé: mielőbb változtatni kellene az otthonteremtési támogatásokon annak érdekében, hogy a szegmens visszajöjjön a lejtmenetből.
Juhász Attila, az Új Ház Zrt. igazgatóságának elnöke rámutatott, az építőanyag-kereskedelemben egyharmadával esett vissza az árbevétel idén a tavalyi év hasonló időszakához képest. Még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt három hónapban a tendencia tovább romlott, a szerkezetépítéshez szükséges anyagok árbevétele a felére esett vissza, ami előrevetíti, hogy zuhanórepülésben van az új projektek száma.
Úgy tűnik, a kormány meghallotta a szakma segélykiáltását, és a családtámogatásokat érintő változtatásokról döntött. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön közölte: 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel a babaváró hitelt, ahol a nő 30 év alatti, továbbá bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a 30-40 év közötti nők is jogosultak lesznek rá a várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét 10-ről 11 millióra növelik.
Bejelentette azt is, hogy a csok falun érvényes szabályait megtartják, 50 százalékkal megemelik a keretösszegeket, ugyanakkor azt a városokban a jövőben nem lehet majd igénybe venni. A kormány új támogatási rendszert dolgoz ki az 5000 főnél nagyobb településekre.
Juhász Attila szerint a városi csok megszüntetésének oka az lehet, hogy – a főváros legnagyobb társasház beruházóinak beszállítójaként – tapasztalataik szerint az új építésű ingatlanokat vásárló budapesti vevőkörnek csak a töredéke vette igénybe ezt a támogatást, nem ez volt az igazi motiváció a lakásvásárlások esetében.
„Az Építészeti Törvény társadalmi egyeztetésre bocsájtott tervezetében lévő információk alapján is sejthető volt, hogy a kormány védené a fővárost, a nagyvárosokat és a nagyvárosok agglomerációját a túlzott ingatlanfejlesztésektől, melyben olyan ösztönző és támogató program kidolgozása van tervbe véve, ahol a zöldmezős területfejlesztésekkel szemben előtérbe helyezné a barnamezős beruházásokat, és ezeket inkább a kistelepülések irányába próbálná eltolni. Azzal, hogy az ötezer főnél nagyobb lakosságú településeken már nem lesz elérhető a csok, ez a feltételezés megerősítést nyert” – fogalmazott az elnök.
A szakértő rámutatott: a most bejelentett módosítások már azelőtt ellentétes hatást válthatnak ki az ingatlanpiacon, hogy életbe lépnének.
Az átmeneti időszakban, tehát 2024. január 1-jéig sokan fogják még igénybe venni a jelenlegi feltételek mellett az otthonteremtési támogatásokat, mert nem tudni, mi jön utána. Éppen ebből következik a negatív hatás, ugyanis ez óvatosságra inti a befektetőket és a fejlesztőket, akik kivárhatnak.
„Azzal, hogy a falusi csok támogatási keretét jelentősen megemelik, lesznek olyan, eredetileg idénre tervezett beruházások, amelyeket tudatosan eltolnak a következő évre a nagyobb támogatás reményében. A támogatás összegének megemelése üdvözlendő, de megítélésünk szerint ahhoz, hogy ne fékezzen be az év második felében még jobban a piac, minél előbb tiszta képet kellene adnia a kormányzatnak arról, hogy konkrétan milyen támogatási forma várható a városi csok után. Szorgalmazzuk, hogy a részletszabályok a lehető leggyorsabban lássanak napvilágot” – jelentette ki az elnök.
Juhász Attila hozzátette: a szakma másik elvárása az lenne, hogy az állam kedvezményes lakáshitellel, zöldhitellel támogassa az ingatlan-beruházásokat, amire korábban már volt példa, a jelenlegi kamatkörnyezet ugyanis jelentősen visszafogja az ingatlanpiac volumenét.
Az Új Ház Zrt. igazgatáságának elnöke szerint önmagában már az is élénkítené az építőipari piacot, ha a kormány legalább az ilyen irányú szándékait közölné a jövő évre vonatkozóan. Érthető, hogy a jelenlegi költségvetési források nem tesznek mindent lehetővé, de amennyiben a jövő évi költségvetés az államilag támogatott lakáscélú hiteleket előnyben részesítené, azt a szakember megítélése szerint nem lesz elég jövőre bejelenteni, hiszen az építőipar technológiai sorrendjéből, és az ebből fakadó tehetetlenségéből adódóan hosszú idő fog eltelni, mire ez újra fel tudja pörgetni a beruházási kedvet.
A lakosságnak azt javasolja, a jelenlegi támogatási formákat érdemes kihasználniuk, amíg azok érvényben vannak. Felhívta rá a figyelmet, hogy az elkövetkező hónapokban néhány építőipari termék esetében a kedvezőbb energiaárak, forintárfolyam és a forgalom visszaesésből eredő erősödő verseny miatt további szerény mértékű árkorrekció várható. Az építőipari szakemberekre való várakozási idő is nagyjából felére csökkent, mint a tavalyi év hasonló időszakában, amiből szintén lehet profitálni.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.