Így teljesítettek a teszten a búzák és a repcék

2021. 09. 17., 11:30

Összesen 48 őszibúza-fajtát és 27 őszi káposztarepcét teszteltek ebben az évben az ország különböző pontjain a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében. A teszt eredményeit nyilvános összefoglaló kiadványban mutatták be a szervezők.

2021-ben az őszi búza már tizennegyedik alkalommal, az őszi káposztarepce pedig másodszor került górcső alá a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) posztregisztrációs kísérletében. A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Fajtakísérleti Innovációs Tanács látta el ebben az évben is.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: „a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából kulcskérdés, hogy a változó klimatikus feltételek, időjárási szélsőségek közepette is jól teljesítő fajták álljanak a gazdálkodók rendelkezésére. A fajtakísérletek nagyon fontos információt adnak számukra egy-egy fajta képességeiről, és segítenek a fajtaválasztásban.”

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke elmondta: „időjárási kitettség szempontjából ez volt az egyik legnehezebb szezonjuk a szántóföldi növénytermesztőknek. A gyorsan változó időjárási körülmények között a fajták alkalmazkodóképessége felértékelődött, ebben a mutatóban jeleskednek az összehasonlító kísérletekben jól teljesítő fajták.”

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hangsúlyozta, hogy a visszajelzések szerint a gazdák tanulmányozzák a kísérleti eredményeket fajtaválasztásuk megalapozásához. Idén a NAK beszerzett egy gabonabeltartalom-vizsgáló gépet, amely elősegítette az eredmények gyorsabb közlését.

A kísérleti helyszíneknek otthont adó térségek jelentős földrajzi változatosságot mutatnak, így jól megfigyelhető, hogy adott fajta kedvezőbb és kevésbé kedvező adottságú területen milyen terméseredményre képest. Az őszi káposztarepce tesztje Abaújszántón, Eszterágpusztán, Gyulatanyán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Szarvason, Székkutason, Szombathelyen és Tordason indult el tavaly ősszel, összesen 27 fajta vetésével. A 2020/21-es őszi káposztarepce szezonban csak az eszterágpusztai kísérleti helyszínt kellett kizárni vadkár miatt.

Az őszi búza kísérletben 48 - 27 korai és 21 középérésű – fajta vett részt ebben az évben. Abaújszántón, Eszterágpusztán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Mezőfalván, Mosonmagyaróváron, Székkutason, Szombathelyen, valamint Tordason zajlottak a kisparcellás összehasonlító vizsgálatok a NÉBIH szakembereinek segítségével. A Mezőfalván elvetett bemutató fajtasort a NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow keretében a látogatók is megtekinthették. A teszt eredményeit bemutató összegzésben végül nyolc helyszín eredményeit vették számításba, Eszterágpusztát vadkár miatt kizárták az értékelésből.

A NAK a kísérletben szereplő fajtasorra ajánlati fajtalistaként tekint, hangsúlyozva, hogy a kísérletben résztvevőkön kívül számos kiváló fajta áll a termelők rendelkezésére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS