Így lehet védekezni az adathalászok ellen

2020. 08. 17., 12:15

Önálló iparág lett az adathalászat, a csalók a megszerzett személyes adatokat később megszámlálhatatlan módon tudják felhasználni pénzszerzéshez és egyéb károkozáshoz.

Az adathalász trükkök arra építenek, hogy a felhasználók nem elég tájékozottak, vagy ha mégis, akkor nem elég éberek – hívja fel a figyelmet a Computerworld.

Hogyan lehet az adathalászat ellen védekezni?

Az legfontosabb azt tudni, hogy sem bank sem más szolgáltató soha nem kéri el a személyes adatokat levélben, a belépési adatokra pedig ez különösen vonatkozik. Ilyen adatokat levélben, illetve levélben érkező linkre kattintva tilos megadni!

A csalók gyakran kérik azt, hogy jelentkezz be a bank vagy a szolgáltató weboldalán és ott add meg a kért információkat. Ebben az esetben úgy kerülhető el az, hogy a személyes adatok rossz kezekbe kerüljenek, hogy ha nem a levélben megadott linket használod, hanem kézzel írod be a bank/szolgáltató hivatalos weboldalának linkjét a böngészőbe.

Kattintani tilos, de ennek ellenére érdemes ellenőrizni a linkeket is: mindenképpen gyanús, ha egy hivatkozás szövege eltér a valójában megnyitott oldal linkjétől, vagy ha a hivatkozás nem a bank normál, általunk ismert weboldalára mutat.

Ne kattints rá csatolmányra, hiszen a bankok jellemzően még a számlakivonatot sem küldik el PDF-ben!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS