Igazi iparággá nőtte ki magát a kibertbűnözés

2021. 10. 18., 11:30

Az államokhoz köthető összes kibertámadás több mint felét, 58 százalékát Oroszországból hajtották végre az elmúlt évben – ez derül ki a Microsoft legfrissebb, éves Digital Defense Report jelentéséből. A legtöbb kibertámadást azonban nem az államok, hanem a közönséges kiberbűnözők követik el, akik többnyire nem információt, hanem pénzt akarnak áldozataiktól, ezért leggyakrabban a kiskereskedelmi és a pénzügyi szektor szereplőit támadják. A Microsoft szerint a ma ismert támadások 99 százalékát vissza lehetne verni egyszerű, gyakran díjtalanul elérhető módszerekkel, mégis, az ügyfeleinek csak kevesebb, mint a 20 százaléka használ még olyan jól bevált védekezési eszközt is, mint a többtényezős hitelesítés.

A kibertámadások több mint fele, 58 százaléka származott Oroszországból az elmúlt egy évben (2020 július – 2021 június) – ezt mutatja a Microsoft által minden évben elkészített és közreadott Digital Defense Report. Az oroszok elsősorban az Egyesült Államok, Ukrajna és Nagy-Britannia kormányzati szerveit vették célba, méghozzá egyre nagyobb eredménnyel – ez a tavalyi 21-ről 32 százalékra emelkedett egy év alatt.

Az állami szereplők által végrehajtott támadások célpontjai többnyire más országok kormányzati szervei (48 százalék), tanácsadói (31 százalék) voltak, és a céljuk értékes információk megszerzése volt. Ennek ellenére, még az ő célpontjaik is az esetek közel negyedében (21 százalék) egyszerű állampolgárok voltak.

Nemcsak Oroszország volt aktív a kiberbűnözés terén: Észak-Korea, Irán, Kína, Dél-Korea, Törökország és Vietnám kormányai ugyancsak sok támadás mögött sejthetők. A Microsoft az elmúlt három évben összesen 20 500 alkalommal figyelmeztetett kormányokat arra, hogy más kormányok adatokat próbálnak megszerezni tőlük az informatikai rendszereikbe behatolva.

Az összes, tehát nem csupán az államok által indított kibertámadások zöme azonban nem az információszerzésre, hanem a pénzszerzésre irányult, ennek megfelelően leginkább a kiskereskedelem állt a célkeresztben (13 százalék), ezt követték a pénzügyi szolgáltatások (12 százalék), a gyártás (12 százalék), a kormányzati szervek (11 százalék) és az egészségügy (9 százalék).

A legtöbb kibertámadást az egyesült államokbeli felhasználók szenvedték el, csaknem a háromszorosát annak, amit a sorban következő ország, Kína felhasználói. Őket Japán, Németország és az Egyesült Arab Emirátusok állampolgárai és szervezetei követték.

A Microsoft szerint a kiberbűnözés igazi iparággá nőtte ki magát az elmúlt években, amely már meglehetősen kis összegekért (100 dollár alatt) kínál különböző feladatokra specializált, automatizált folyamatokat is alkalmazó kártékony szoftvereket. Árulnak lopott azonosító adatokat is még ezeknél is alacsonyabb, néhány dolláros áron. A bűnözők által szofisztikáltan alkalmazott zsarolóvírusok jelentik jelenleg a legnagyobb veszélyt a felhasználókra.

A vírusok egyre kifinomultabbak és egyre számosabbak, ezért a Microsoft arra figyelmeztet, hogy az egyének és a szervezetek legalább a védekezés első vonalát mindenképp erősítsék meg. Ilyen alapvető intézkedésnek számít a többtényezős hitelesítés bevezetése, amelyet a Microsoft ügyfelei közül csak kevesebb mint 20 százalék alkalmaz.

Pusztán azzal, hogy elkezdik használni a többtényezős hitelesítést, a vírusírtó szoftvereket és folyamatosan frissítik a rendszereiket a legújabb változatra, a ma ismert támadások 99 százaléka visszaverhető.

Jó hír, hogy az elmúlt 18 hónapban 220 százalékkal emelkedett az erős ügyfél-azonosítást használó vállalatok száma. Miközben sokan azért kezdik el ezeket a megoldásokat alkalmazni, mert tisztában vannak a fenyegetéssel, vagy mert korábban maguk is áldozataivá váltak kibertámadásnak, a tömeges elterjedést azok a jogszabályok is ösztönzik, amelyek például előírják a támadások jelentését.

„A tendencia világos: az államok egyre gyakrabban fordulnak a kibertámadás eszközéhez politikai céljaik elérése érdekében. Prognózisunk szerint még több állam fog a jövőben ellenséges céllal különböző kártékony szoftvereket alkalmazni, amelyeknek az eredményessége is egyre jobb lesz. A kiberbűnözés piaca is tovább fog fejlődni, miközben természetesen a vírusokkal szembeni védekezés hatékonysága is javulni fog. Jelenleg nagy erőforrásokat köt le ez a védekezés, ezért fontos, hogy a közvélemény odafigyeljen erre a munkára, a döntéshozók pedig támogassák ezeket az erőfeszítéseket, különösen most az Európai Kiberbiztonsági Hónapban” – mondta Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.