Húsz éven belül luxuscikké válhat a kávé

2020. 06. 06., 13:00

A magyar kávéfogyasztók kétharmada biztosan kétségbe esne, ha a jövőben megszűnne a kávétermelés – derült ki a Nespresso friss, reprezentatív kutatásából. Pedig hosszú távon az éghajlatváltozás és a fenntartható gazdálkodás hiánya a kávétermő területek drasztikus hanyatlását eredményezheti. A fogyasztók több mint fele úgy gondolja, hogy a klímaváltozás veszélyezteti a kávétermesztést, és elsősorban a kávévállalatoktól várja a megoldást. A Nespresso Reviving Origins program azért jött létre, hogy újjáélessze a kávégazdálkodást azokon a területeken, ahol a polgárháborúk, gazdasági problémák vagy környezeti katasztrófák ellehetetlenítették a termelést.

Országos reprezentatív kutatást készített a Nespresso, hogy felmérje, mennyire fontos a magyar fogyasztók számára a fenntarthatóság, ha kávézási szokásaikról van szó.

Tízből hat ember nem tudja elképzelni, hogy mindennapi kávéja nélkül éljen: 44 százalékuk nagyon hiányolná, 20 százalékuk pedig egyenesen elképzelhetetlennek tartaná az életét nélküle. Márpedig a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás és a nem fenntartható gazdálkodás a termőterületek további drámai csökkenéséhez vezethet, ami hosszú távon a kávétermesztés végét jelentheti.

A kutatásban részt vevők 64 százaléka úgy gondolja, hogy a kávétermesztés fenntarthatóságának elősegítése elsősorban az ezzel foglalkozó vállalatok feladata, 59 százalékuk szerint ez a feladat a termelőké is. A többség tehát fontosnak tartja a kávéipar fenntartható működését, de ennek ellenére nagyon kevesen tartják szem előtt, hogy az általuk megvásárolt kávé milyen forrásból származik. A megkérdezettek mindössze 10-12 százaléka ügyel arra, hogy organikus, Fairtrade vagy az Esőerdő Szövetség által minősített kávét vegyen. Pedig az ilyen termékek vásárlásával a fogyasztók is sokat tehetnek a kávéterületek megőrzéséért.

Vezető kávéipari vállalatként a Nespresso fontosnak tartja ezt a fajta felelősségvállalást, ezért 2003 óta működteti a farmerekkel való szoros együttműködésen alapuló, fenntartható kávébeszerzési modelljét, az AAA Sustainable Quality Programot, amelyet az Esőerdő Szövetséggel közösen hoztak létre. 2017-ben pedig elkezdte megalapozni Reviving Origins programját, melynek célja, hogy újjáélessze a helyi kávégazdaságokat azokon a helyeken, ahol a polgárháborúk, gazdasági problémák vagy környezeti katasztrófák ellehetetlenítették a termelést.

A program segít, hogy a termelők magas szintű szakmai támogatást kapjanak, fenntartható módszereket alkalmazzanak, növeljék a termelékenységet és a kávéminőséget, és ezzel biztosítsák a világ néhány legritkább, legkülönlegesebb kávéfajtájának jövőjét. A program segítségével például kávéfeldolgozó üzemeket építenek, termelői szövetkezeteket alapítanak, vagy faiskolát hoznak létre, hogy a farmerek az innen kikerült kávécserjékkel és őshonos fafajtákkal népesíthessék be ültetvényeiket, és így fokozzák a biodiverzitást és csökkentsék a talaj erózióját.

A program segít, hogy a farmerek és közösségeik újra kiszámítható életet élhessenek, fenntartható módszereket alkalmazzanak, és biztosítja a világ néhány legritkább, legkülönlegesebb kávéfajtájának jövőjét. 2019. és 2023. között a Nespresso összesen 10 millió svájci frankot fektet a programba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS