HR digitalizáció a pandémia után: globális toborzás és virtuális irodák

2021. 10. 21., 11:30

A pandémia előre nem látható ütemben változtatta meg a munka világának több aspektusát is: a távmunka térnyerésén túl létrejöttek az akár teljesen virtuális vállalatok, a munkaerő-toborzás lokálisból globális lett, a munkáltatók és a munkavállalók is tudatosabbá váltak a fenntarthatóság terén. Közben az újabb generációk erősebben keresik a virtuális élményeket – derül ki a Deloitte kutatásából.

A Covid-19 világjárvány okozta helyzet a virtuális munkahelyek már ismert, de széles körben még kevésbé alkalmazott koncepciójának világméretű tesztelése volt. Egy évnyi bezárkózás és társadalmi távolságtartás után az amerikai munkáltatók 83 százaléka szerint a távmunkára való átállás sikeres volt, és a jövőben rugalmas munkahelyi politikát terveznek bevezetni – áll a Deloitte 2021-es Technology Futures kutatásában.

Globális tehetségforrások: bárkit bárhonnan

A vállalatok befogadóbb és elfogadóbb szervezeti kultúra kialakításra tett erőfeszítései különösen felértékelődnek egy olyan világban, amelyben a cégek a megnövekedett működési rugalmasság adta lehetőségeket kiaknázva új tehetségforrások felé nyithatnak. A munkáltatók számára már most is hatalmas globális tehetségpiac áll rendelkezésre.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) 2020-as jelentése szerint a külföldi leányvállalatokban foglalkoztatottak száma globálisan 3 százalékkal nőtt tavaly. Ezzel egyidőben, egyetemi és főiskolai hallgatók tömegével áramlanak a külföldi tanulmányok és a nemzetközi online programok felé. A jövő képességei iránti példátlan kereslet miatt a Deloitte arra számít, hogy a szervezetek egyre inkább megpróbálják kiaknázni a globális tehetségforrásokat.

Új, hibrid világ és HR digitalizáció kéz a kézben

Az utóbbi időszaknak köszönhetően átalakultak a gazdaság, az ingatlanpiac, az emberek, és ebből kifolyólag a munkavállalók digitális szokásai, amihez a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell.

A járványhelyzet hatására elkezdődött a globális szuburbanizáció; a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak miatt a zsúfolt metropoliszok lényegesen kevésbé, a külvárosok pedig jelentősen vonzóbbá váltak. A radikális változás másik katalizátora – a Deloitte adatai szerint –, hogy a világ városainak mindössze 13 százalékában van a többség számára kigazdálkodható lakhatás, ezért az emberek a külvárosokban (és azon túl) keresik a megfizethetőséget, az egészséget és a jólétet. Összefüggésben van ezzel az a tény is, hogy a jelenleg otthon dolgozó amerikai munkavállalók közel fele (48 százalék) a Covid-19 okozta járványhelyzet lecsengését követően is távmunkában szeretne dolgozni.

„Ez a folyamat Magyarországon is megfigyelhető: a budapesti ingatlanárak meredek emelkedése, a kijárási korlátozások miatti szabad levegőre és kertkapcsolattal rendelkező lakhatásba menekülés komoly változást hozott a fővárosi agglomeráció méretének kiterjedésében. Ez is szerepet játszik abban, hogy a távoli munkavégzés hosszútávon is a mindennapi élet része lesz, ami jelentősen felértékeli a hatékony és digitális HR megoldások szerepét” – mondta Uzsák Éva Virág, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának szenior menedzsere.

A HR digitális stratégiáját most kell megalapozni

Az interakciós szokásaink és a digitális térben történő időtöltés mértéke is átalakult a pandémiának köszönhetőenA globális digitális streaming előfizetők száma több mint 217 millió taggal emelkedett, ami 28,3 százalékos növekedést jelent. A virtuális élmények előtérbe kerülése azonban nem csupán a Covid-hatásnak köszönhető: már 2018-ban 4,5 milliárd dollárral megnőtt például az e-sportba fektetett összeg. Ez a masszív növekedés annak előfutára volt, hogy a virtuális élmények és közösségek piaca egyre jelentősebb tereket hódít el ezek fizikai megfelelőitől. A legújabb kutatások szerint, a millenniumi (25-40 évesek), illetve a Z generáció (6-24 évesek) tagjainak szociális interakciós szokásai ma már sokkal inkább a digitális térhez kapcsolódnak.

A munkavállalók hétköznapi szokásainak változásai a munkavégzés során is megjelennek. Igényt tartanak a felhasználóbarát digitális megoldásokra, a hatékony dokumentumkezelésre és a gyors online kommunikációra. A digitalizáció kérdése megkerülhetetlenné vált a HR funkció számára is.

„A HR terület egyik legfontosabb feladata a szervezet számára legjobb munkaerő biztosítása, felkutatása és megtartása, aminek fontos eleme az élmény alapú, digitális megoldásokkal támogatott toborzási-, és kiválasztási folyamat, a munkavállaló központú onboarding, valamint a naprakész adatokkal támogatott megtartási stratégia kialakítása. A digitális és játékosított megoldások alkalmazása a munkavállalói élmény különböző területein komoly előnyt biztosíthat a legjobb munkavállalók megszerzéséért folytatott versenyben a szervezetek számára. A következő évtizedben a digitális megoldások és a prediktív kockázati elemzések fogják a hatékony HR stratégia alapját biztosítani" – mondta Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

Munkavégzés a virtuális irodában

Évtizedekkel előre nehéz tervezni, de a trendek alapján a munkavégzés módja drasztikusan átalakul a pandémia előtti helyzethez képest. A felsővezetők és a munkavállalók is lelkesebben állnak a rugalmasabb munkavégzési lehetőségekhez, mint valaha.

Olyan virtuális vállalatok, amelyek vezetői és alkalmazottai akár csak kéthavonta találkoznak személyesen, korábban csak elméletben léteztek, de a következő években ez a modell egyes vállalatoknál akár alapértelmezett működéssé is válhat.

A pandémia jelentős változásokat hozott a mindennapjainkba, amelyekhez a munkáltatóknak is alkalmazkodniuk kell. A következő években a humán erőforrás menedzsment, és ezen belül a digitális HR megoldások szerepe egyre inkább felértékelődik, és a sikeres szervezetek működésének alapvető eszközévé válik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS