A pandémia előre nem látható ütemben változtatta meg a munka világának több aspektusát is: a távmunka térnyerésén túl létrejöttek az akár teljesen virtuális vállalatok, a munkaerő-toborzás lokálisból globális lett, a munkáltatók és a munkavállalók is tudatosabbá váltak a fenntarthatóság terén. Közben az újabb generációk erősebben keresik a virtuális élményeket – derül ki a Deloitte kutatásából.
A Covid-19 világjárvány okozta helyzet a virtuális munkahelyek már ismert, de széles körben még kevésbé alkalmazott koncepciójának világméretű tesztelése volt. Egy évnyi bezárkózás és társadalmi távolságtartás után az amerikai munkáltatók 83 százaléka szerint a távmunkára való átállás sikeres volt, és a jövőben rugalmas munkahelyi politikát terveznek bevezetni – áll a Deloitte 2021-es Technology Futures kutatásában.
Globális tehetségforrások: bárkit bárhonnan
A vállalatok befogadóbb és elfogadóbb szervezeti kultúra kialakításra tett erőfeszítései különösen felértékelődnek egy olyan világban, amelyben a cégek a megnövekedett működési rugalmasság adta lehetőségeket kiaknázva új tehetségforrások felé nyithatnak. A munkáltatók számára már most is hatalmas globális tehetségpiac áll rendelkezésre.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) 2020-as jelentése szerint a külföldi leányvállalatokban foglalkoztatottak száma globálisan 3 százalékkal nőtt tavaly. Ezzel egyidőben, egyetemi és főiskolai hallgatók tömegével áramlanak a külföldi tanulmányok és a nemzetközi online programok felé. A jövő képességei iránti példátlan kereslet miatt a Deloitte arra számít, hogy a szervezetek egyre inkább megpróbálják kiaknázni a globális tehetségforrásokat.
Új, hibrid világ és HR digitalizáció kéz a kézben
Az utóbbi időszaknak köszönhetően átalakultak a gazdaság, az ingatlanpiac, az emberek, és ebből kifolyólag a munkavállalók digitális szokásai, amihez a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell.
A járványhelyzet hatására elkezdődött a globális szuburbanizáció; a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak miatt a zsúfolt metropoliszok lényegesen kevésbé, a külvárosok pedig jelentősen vonzóbbá váltak. A radikális változás másik katalizátora – a Deloitte adatai szerint –, hogy a világ városainak mindössze 13 százalékában van a többség számára kigazdálkodható lakhatás, ezért az emberek a külvárosokban (és azon túl) keresik a megfizethetőséget, az egészséget és a jólétet. Összefüggésben van ezzel az a tény is, hogy a jelenleg otthon dolgozó amerikai munkavállalók közel fele (48 százalék) a Covid-19 okozta járványhelyzet lecsengését követően is távmunkában szeretne dolgozni.
„Ez a folyamat Magyarországon is megfigyelhető: a budapesti ingatlanárak meredek emelkedése, a kijárási korlátozások miatti szabad levegőre és kertkapcsolattal rendelkező lakhatásba menekülés komoly változást hozott a fővárosi agglomeráció méretének kiterjedésében. Ez is szerepet játszik abban, hogy a távoli munkavégzés hosszútávon is a mindennapi élet része lesz, ami jelentősen felértékeli a hatékony és digitális HR megoldások szerepét” – mondta Uzsák Éva Virág, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának szenior menedzsere.
A HR digitális stratégiáját most kell megalapozni
Az interakciós szokásaink és a digitális térben történő időtöltés mértéke is átalakult a pandémiának köszönhetően. A globális digitális streaming előfizetők száma több mint 217 millió taggal emelkedett, ami 28,3 százalékos növekedést jelent. A virtuális élmények előtérbe kerülése azonban nem csupán a Covid-hatásnak köszönhető: már 2018-ban 4,5 milliárd dollárral megnőtt például az e-sportba fektetett összeg. Ez a masszív növekedés annak előfutára volt, hogy a virtuális élmények és közösségek piaca egyre jelentősebb tereket hódít el ezek fizikai megfelelőitől. A legújabb kutatások szerint, a millenniumi (25-40 évesek), illetve a Z generáció (6-24 évesek) tagjainak szociális interakciós szokásai ma már sokkal inkább a digitális térhez kapcsolódnak.
A munkavállalók hétköznapi szokásainak változásai a munkavégzés során is megjelennek. Igényt tartanak a felhasználóbarát digitális megoldásokra, a hatékony dokumentumkezelésre és a gyors online kommunikációra. A digitalizáció kérdése megkerülhetetlenné vált a HR funkció számára is.
„A HR terület egyik legfontosabb feladata a szervezet számára legjobb munkaerő biztosítása, felkutatása és megtartása, aminek fontos eleme az élmény alapú, digitális megoldásokkal támogatott toborzási-, és kiválasztási folyamat, a munkavállaló központú onboarding, valamint a naprakész adatokkal támogatott megtartási stratégia kialakítása. A digitális és játékosított megoldások alkalmazása a munkavállalói élmény különböző területein komoly előnyt biztosíthat a legjobb munkavállalók megszerzéséért folytatott versenyben a szervezetek számára. A következő évtizedben a digitális megoldások és a prediktív kockázati elemzések fogják a hatékony HR stratégia alapját biztosítani" – mondta Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója.
Munkavégzés a virtuális irodában
Évtizedekkel előre nehéz tervezni, de a trendek alapján a munkavégzés módja drasztikusan átalakul a pandémia előtti helyzethez képest. A felsővezetők és a munkavállalók is lelkesebben állnak a rugalmasabb munkavégzési lehetőségekhez, mint valaha.
Olyan virtuális vállalatok, amelyek vezetői és alkalmazottai akár csak kéthavonta találkoznak személyesen, korábban csak elméletben léteztek, de a következő években ez a modell egyes vállalatoknál akár alapértelmezett működéssé is válhat.
A pandémia jelentős változásokat hozott a mindennapjainkba, amelyekhez a munkáltatóknak is alkalmazkodniuk kell. A következő években a humán erőforrás menedzsment, és ezen belül a digitális HR megoldások szerepe egyre inkább felértékelődik, és a sikeres szervezetek működésének alapvető eszközévé válik.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.