Elkerülhetetlenül közeledik a generációváltás a hazai tulajdonú cégeknél. A folyamat kimondottan nehéznek ígérkezik – erről is ír tanulmányában Szepesi Balázs.
A hazai tulajdonú cégek felében érik meg a következő 10 évben a generációváltás. A gazdaság harmada vált tulajdonost a következő évtizedben. Kik búcsúznak, kik jöhetnek utánuk? Min múlik, hogy szétporladnak vagy megújulnak az első generáció vállalkozásai?
Szepesi Balázs az Összképen publikált tanulmányában azt írja: a folyamat azokra is hatással lesz, akiket közvetlenül nem érint a történet.
Ugyanis „ha a generációváltásban megroppannak a vállalkozások, azt az egész ország sínyli meg. Ha az alapítók háttérbe vonulása a cégek megújulásával jár együtt, az a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb megújulási folyamatát indíthatja el.”
A Budapesti Gazdasági Egyetem kutatása szerint Magyarországon a családi cégek 39 százaléka van generációváltó korban, 30 százalék a következő 10 évben szembesül ezzel a helyzettel.
A generációváltás mindenhol a gazdaság természetes része. Szepesi Balázs úgy látja: „Nálunk más a helyzet. Egyrészt a kommunista időszak miatt az első nemzedék adja át a cégeit, nincs tapasztalat arra vonatkozólag hogyan is kell csinálni. Másrészt kétszer akkora a generációváltás előtt álló cégek aránya, mint azokban az országokban, ahol már hosszú ideje tart az egymást váltó korosztályok láncolata.”
Valószínű, hogy cégeket átvevők között kevés lesz az igazán fiatal. A visszavonuló hetven évesek gyerekei negyven körül járnak. Ugyancsak negyvenes-ötvenes éveiket tapossák azok, akik rendelkeznek akkora anyagi erővel, hitelt érő reputációval, hogy át tudjanak venni egy céget. A rendszerváltáskori fiatalok lépnek a gazdasági rendszerváltók helyére.
A családi vállalkozások átadásakor/átvételekor sok múlhat azon, hogy mennyit kell küzdeni a bürokráciával, a bankokkal, az erős vevőkkel és szállítókkal. Nagy kérdés, hogy lesz-e perspektíva, támogatás a fejlődéshez?
(Szepesi Balázs szociológus, közgazdász, az Innovációs és Technológia Minisztérium helyettes államtitkára.)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.