Hogyan vált tulajdonost a magyar gazdaság egyharmada?

2019. 01. 21., 11:00

Elkerülhetetlenül közeledik a generációváltás a hazai tulajdonú cégeknél. A folyamat kimondottan nehéznek ígérkezik – erről is ír tanulmányában Szepesi Balázs.

A hazai tulajdonú cégek felében érik meg a következő 10 évben a generációváltás. A gazdaság harmada vált tulajdonost a következő évtizedben. Kik búcsúznak, kik jöhetnek utánuk? Min múlik, hogy szétporladnak vagy megújulnak az első generáció vállalkozásai?

Szepesi Balázs az Összképen  publikált tanulmányában azt írja: a folyamat azokra is hatással lesz, akiket közvetlenül nem érint a történet.

Ugyanis „ha a generációváltásban megroppannak a vállalkozások, azt az egész ország sínyli meg. Ha az alapítók háttérbe vonulása a cégek megújulásával jár együtt, az a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb megújulási folyamatát indíthatja el.”

A Budapesti Gazdasági Egyetem kutatása szerint Magyarországon a családi cégek 39 százaléka van generációváltó korban, 30 százalék a következő 10 évben szembesül ezzel a helyzettel.

A generációváltás mindenhol a gazdaság természetes része. Szepesi Balázs úgy látja: „Nálunk más a helyzet. Egyrészt a kommunista időszak miatt az első nemzedék adja át a cégeit, nincs tapasztalat arra vonatkozólag hogyan is kell csinálni. Másrészt kétszer akkora a generációváltás előtt álló cégek aránya, mint azokban az országokban, ahol már hosszú ideje tart az egymást váltó korosztályok láncolata.”

Valószínű, hogy cégeket átvevők között kevés lesz az igazán fiatal. A visszavonuló hetven évesek gyerekei negyven körül járnak. Ugyancsak negyvenes-ötvenes éveiket tapossák azok, akik rendelkeznek akkora anyagi erővel, hitelt érő reputációval, hogy át tudjanak venni egy céget. A rendszerváltáskori fiatalok lépnek a gazdasági rendszerváltók helyére.

A családi vállalkozások átadásakor/átvételekor sok múlhat azon, hogy mennyit kell küzdeni a bürokráciával, a bankokkal, az erős vevőkkel és szállítókkal. Nagy kérdés, hogy lesz-e perspektíva, támogatás a fejlődéshez?

(Szepesi Balázs szociológus, közgazdász, az Innovációs és Technológia Minisztérium helyettes államtitkára.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-14 15:10:00
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS