Elkerülhetetlenül közeledik a generációváltás a hazai tulajdonú cégeknél. A folyamat kimondottan nehéznek ígérkezik – erről is ír tanulmányában Szepesi Balázs.
A hazai tulajdonú cégek felében érik meg a következő 10 évben a generációváltás. A gazdaság harmada vált tulajdonost a következő évtizedben. Kik búcsúznak, kik jöhetnek utánuk? Min múlik, hogy szétporladnak vagy megújulnak az első generáció vállalkozásai?
Szepesi Balázs az Összképen publikált tanulmányában azt írja: a folyamat azokra is hatással lesz, akiket közvetlenül nem érint a történet.
Ugyanis „ha a generációváltásban megroppannak a vállalkozások, azt az egész ország sínyli meg. Ha az alapítók háttérbe vonulása a cégek megújulásával jár együtt, az a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb megújulási folyamatát indíthatja el.”
A Budapesti Gazdasági Egyetem kutatása szerint Magyarországon a családi cégek 39 százaléka van generációváltó korban, 30 százalék a következő 10 évben szembesül ezzel a helyzettel.
A generációváltás mindenhol a gazdaság természetes része. Szepesi Balázs úgy látja: „Nálunk más a helyzet. Egyrészt a kommunista időszak miatt az első nemzedék adja át a cégeit, nincs tapasztalat arra vonatkozólag hogyan is kell csinálni. Másrészt kétszer akkora a generációváltás előtt álló cégek aránya, mint azokban az országokban, ahol már hosszú ideje tart az egymást váltó korosztályok láncolata.”
Valószínű, hogy cégeket átvevők között kevés lesz az igazán fiatal. A visszavonuló hetven évesek gyerekei negyven körül járnak. Ugyancsak negyvenes-ötvenes éveiket tapossák azok, akik rendelkeznek akkora anyagi erővel, hitelt érő reputációval, hogy át tudjanak venni egy céget. A rendszerváltáskori fiatalok lépnek a gazdasági rendszerváltók helyére.
A családi vállalkozások átadásakor/átvételekor sok múlhat azon, hogy mennyit kell küzdeni a bürokráciával, a bankokkal, az erős vevőkkel és szállítókkal. Nagy kérdés, hogy lesz-e perspektíva, támogatás a fejlődéshez?
(Szepesi Balázs szociológus, közgazdász, az Innovációs és Technológia Minisztérium helyettes államtitkára.)
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.