Hogyan vált tulajdonost a magyar gazdaság egyharmada?

A hazai tulajdonú cégek felében érik meg a következő 10 évben a generációváltás. A gazdaság harmada vált tulajdonost a következő évtizedben. Kik búcsúznak, kik jöhetnek utánuk? Min múlik, hogy szétporladnak vagy megújulnak az első generáció vállalkozásai?

Szepesi Balázs az Összképen  publikált tanulmányában azt írja: a folyamat azokra is hatással lesz, akiket közvetlenül nem érint a történet.

Ugyanis „ha a generációváltásban megroppannak a vállalkozások, azt az egész ország sínyli meg. Ha az alapítók háttérbe vonulása a cégek megújulásával jár együtt, az a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb megújulási folyamatát indíthatja el.”

A Budapesti Gazdasági Egyetem kutatása szerint Magyarországon a családi cégek 39 százaléka van generációváltó korban, 30 százalék a következő 10 évben szembesül ezzel a helyzettel.

A generációváltás mindenhol a gazdaság természetes része. Szepesi Balázs úgy látja: „Nálunk más a helyzet. Egyrészt a kommunista időszak miatt az első nemzedék adja át a cégeit, nincs tapasztalat arra vonatkozólag hogyan is kell csinálni. Másrészt kétszer akkora a generációváltás előtt álló cégek aránya, mint azokban az országokban, ahol már hosszú ideje tart az egymást váltó korosztályok láncolata.”

Valószínű, hogy cégeket átvevők között kevés lesz az igazán fiatal. A visszavonuló hetven évesek gyerekei negyven körül járnak. Ugyancsak negyvenes-ötvenes éveiket tapossák azok, akik rendelkeznek akkora anyagi erővel, hitelt érő reputációval, hogy át tudjanak venni egy céget. A rendszerváltáskori fiatalok lépnek a gazdasági rendszerváltók helyére.

A családi vállalkozások átadásakor/átvételekor sok múlhat azon, hogy mennyit kell küzdeni a bürokráciával, a bankokkal, az erős vevőkkel és szállítókkal. Nagy kérdés, hogy lesz-e perspektíva, támogatás a fejlődéshez?

(Szepesi Balázs szociológus, közgazdász, az Innovációs és Technológia Minisztérium helyettes államtitkára.)