Hogyan hat a klímaváltozás a magyarországi cégekre?

Hogyan hat a klímaváltozás a magyarországi cégekre?
2022. 08. 17., 10:17

A magyarországi cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja. Ugyanakkor a forráshiány miatt csak a vállalkozások 15 százalékának van környezetvédelmi szakértője – olvasható a GKI elemzésében.

Viszonylag kevés információ van arról, hogy a magyarországi cégek miként vélekednek a klímaváltozásról, illetve, hogy tesznek-e valamit az elkerülhetetlen hatások kivédésére.

Az Európai Befektetési Bank (EIB) 2020-as felmérése szerint a magyar vállalatok az uniós átlag alatt foglalkoznak a környezeti problémákkal. Ennek több oka is van: egyrészt a hazai cégek többsége tőkeszegény, így a fejlesztési forrásokat elsősorban a termelés korszerűsítésre és a bővítésre fordítja, amelynek során mellékes a környezetre gyakorolt hatás. Másrészt a kormány sem elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelem iránt, inkább „felesleges kiadásnak”, semmint megtérülő befektetésnek gondolja. A környezet védelme terén csak az uniós kötelezőt hoztuk, azt is nehezen.

A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait. Jól mutatja ezt, hogy a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, ami magasabb, mint a 41 százalékos EU átlag. Ugyanakkor a forráshiány miatt csak a hazai vállalkozások 15 százalékának van környezetvédelmi szakértője, ami alacsonyabb, mint az EU 23 százalékos adata (ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg).

Hogyan ítélik meg a magyar cégek az éghajlatváltozás hatásait az üzleti működésükre? (EU, Magyarország; %)

Forrás: EIB

A klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik (csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal). A hazai vállalatok kisebb arányban számítanak pozitív keresleti hatásra (18 százalék, EU: 34 százalék), ami érthető: a hazai gazdaság erősen kitett az autóiparnak, amely mélyreható átalakuláson megy át, s ennek nem lesz Magyarország a kedvezményezettje.

Az ellátási láncokra gyakorolt hatást is kisebb arányban látják pozitívnak (10 százalék, EU: 17 százalék), ami azt is jelzi, hogy az esetleg rövidülő láncban nem látnak piaci potenciált, ahogy abban sem, hogy a klímaváltozás miatt javul a cégük megítélése (erre a magyar vállalkozások 20 százaléka számít, szemben az uniós 38 százalékkal).

Nem meglepő ezek után, hogy a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe (ez kevesebb, mint az uniós átlag fele), míg 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).

Ugyanakkor az energiahatékonyságot javító fejlesztést közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik (36 százalék). Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka (részben) erre irányult, ami meghaladja az uniós átlagot (8 százalék).

A cégek környezetvédelmi és energiahatékonysági befektetései (EU, Magyarország; %)

Forrás: EIB

Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, ami érthető: a hazai kkv-k többsége a túlélésért küzd a gyorsan változó gazdasági helyzetben.

(GKI Gazdaságkutató Zrt.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.
2022-09-28 19:47:00
Október 1. és november 28. között népszámlálás lesz Magyarországon. A cenzus eredményei hosszú távon alapot nyújtanak az országos, regionális és helyi társadalmi, illetve gazdasági fejlesztésekhez. A népszámláláson kötelező részt venni. A kérdőívet az interneten is ki lehet tölteni, erre október 1. és 16. között van lehetőség. Aki nem él az online válaszadás lehetőségével, azt számlálóbiztos keresi fel.
2022-09-28 15:13:52
A verseny által kikényszerített folyamatos költségcsökkentési spirál, a munkaerőhiány pótlására fejlesztett informatikai megoldások és robotizáció, valamint a technológia fejlődése mind a digitalizáció irányába hat. Ennek következtében komplex, sok területet lefedő, integrált rendszerek és célrendszerek jelennek meg a vállalati IT-környezetben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS