Hogyan hat a klímaváltozás a magyarországi cégekre?

Hogyan hat a klímaváltozás a magyarországi cégekre?
2022. 08. 17., 10:17

A magyarországi cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja. Ugyanakkor a forráshiány miatt csak a vállalkozások 15 százalékának van környezetvédelmi szakértője – olvasható a GKI elemzésében.

Viszonylag kevés információ van arról, hogy a magyarországi cégek miként vélekednek a klímaváltozásról, illetve, hogy tesznek-e valamit az elkerülhetetlen hatások kivédésére.

Az Európai Befektetési Bank (EIB) 2020-as felmérése szerint a magyar vállalatok az uniós átlag alatt foglalkoznak a környezeti problémákkal. Ennek több oka is van: egyrészt a hazai cégek többsége tőkeszegény, így a fejlesztési forrásokat elsősorban a termelés korszerűsítésre és a bővítésre fordítja, amelynek során mellékes a környezetre gyakorolt hatás. Másrészt a kormány sem elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelem iránt, inkább „felesleges kiadásnak”, semmint megtérülő befektetésnek gondolja. A környezet védelme terén csak az uniós kötelezőt hoztuk, azt is nehezen.

A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait. Jól mutatja ezt, hogy a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, ami magasabb, mint a 41 százalékos EU átlag. Ugyanakkor a forráshiány miatt csak a hazai vállalkozások 15 százalékának van környezetvédelmi szakértője, ami alacsonyabb, mint az EU 23 százalékos adata (ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg).

Hogyan ítélik meg a magyar cégek az éghajlatváltozás hatásait az üzleti működésükre? (EU, Magyarország; %)

Forrás: EIB

A klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik (csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal). A hazai vállalatok kisebb arányban számítanak pozitív keresleti hatásra (18 százalék, EU: 34 százalék), ami érthető: a hazai gazdaság erősen kitett az autóiparnak, amely mélyreható átalakuláson megy át, s ennek nem lesz Magyarország a kedvezményezettje.

Az ellátási láncokra gyakorolt hatást is kisebb arányban látják pozitívnak (10 százalék, EU: 17 százalék), ami azt is jelzi, hogy az esetleg rövidülő láncban nem látnak piaci potenciált, ahogy abban sem, hogy a klímaváltozás miatt javul a cégük megítélése (erre a magyar vállalkozások 20 százaléka számít, szemben az uniós 38 százalékkal).

Nem meglepő ezek után, hogy a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe (ez kevesebb, mint az uniós átlag fele), míg 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).

Ugyanakkor az energiahatékonyságot javító fejlesztést közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik (36 százalék). Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka (részben) erre irányult, ami meghaladja az uniós átlagot (8 százalék).

A cégek környezetvédelmi és energiahatékonysági befektetései (EU, Magyarország; %)

Forrás: EIB

Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, ami érthető: a hazai kkv-k többsége a túlélésért küzd a gyorsan változó gazdasági helyzetben.

(GKI Gazdaságkutató Zrt.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.