Hét év folyamatos növekedés után visszaesés a kiskereskedelemben

2020. 06. 10., 13:00

Hét éve tartó folyamatos növekedés szakadt meg a kiskereskedelemben, miután a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén áprilisban a boltok forgalmának volumene 10,2 százalékkal csökkent tavaly áprilishoz képest. A szektor teljesítménye értékesítési csatornánként és termékcsoportonként eltér. A webshopok forgalma megduplázódott, az élelmiszerek eladása lényegében stagnált, a nem élelmiszerek értékesítése viszont jelentősen visszaesett.

A magyar kiskereskedelmi forgalom az eladott áruk mennyiségét nézve 2013 óta folyamatosan bővült, a trend azonban 2020 áprilisában megtört. A teljes kiskereskedelemi forgalom ebben a hónapban átlagosan 10,2 százalékkal mérséklődött. (A visszaesés ennél is nagyobb, hiszen a KSH nem a kiskereskedelem területén méri a gépjárművek és járműalkatrészek eladását, ami 33 százalékkal zsugorodott.)

A KSH külön kategóriákban méri az élelmiszerek, az üzemanyagok valamint az egyéb (üzemenyagon kívüli) nem élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának alakulását. Nézzük az adatokat tavaly áprilishoz képest! Az élelmiszer-kiskereskedelem az egyetlen, ahol a forgalom volumene tartja magát, csak minimálisan mérséklődött. Az üzemanyag eladásokban azonban 26 százalékos, a nem élelmiszernek számító termékekben pedig 15 százalékos volt a csökkenés.

A járványhelyzet nyertesei és vesztesei

A nem élelmiszer kategórián belül több területen drasztikus visszaesés volt tavaly áprilishoz képest. A ruha- és cipőeladások tizedére, a használtcikk-eladások ötödére, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk értékesítések pedig kétharmadára estek. Mérsékeltebb, de szintén jelentős a visszaesés a bútoroknál és műszaki cikkeknél (24 százalék csökkenés), valamint a gyógyszereknél, illatszereknél (15 százalék csökkenés). A nagy nyertesek egyértelműen a webshopok, az ő forgalmuk a duplájára nőtt tavaly áprilishoz képest.

Mi van a számok mögött?

„Nem meglepő az áprilisi visszaesés, ha megnézzük, hogy első lépésben március 17-től bevezették a nem élelmiszerek területén a nyitvatartási korlátozást, ezek a boltok csak délután 3-ig lehettek nyitva. Erre jött március 28-tól a kijárási korlátozás, ami lényegében csak az élelmiszerüzletekben, gyógyszertárakban, benzinkutakon, dohányboltokban, barkácsboltokban és műszaki cikket árusító boltokban engedte a vásárlást, így ekkortól a többi kiskereskedelmi egység bezárt” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Az üzletek nagy része egész áprilisban zárva volt, mert a kijárási korlátozást Budapesten és Pest megyén kívül május 4-én, a fővárosban és Pest megyében pedig két héttel később, május 18-án oldották fel.

„Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy amikor az emberek nem mehettek boltba, akkor online próbálták meg beszerezni a szükséges termékeket, és ez a webshopok eddig soha nem látott forgalomnövekedéséhez vezetett” – tette hozzá dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Éves viszonylatban még nem rossz a helyzet

Ha az áprilisi számokhoz hozzávesszük az első negyedéves adatokat és a 2020. január–április időszakot vizsgáljuk, akkor a kiskereskedelem az előző év azonos időszakához képest összességében 2,5 százalékkal nőtt. Ezen belül csak az üzemanyag eladások csökkentek (mintegy 10 százalékkal), míg a nem élelmiszerek kiskereskedelmében 2 százalékos, az élelmiszereladásokban pedig 7 százalékos növekedés mutatkozik. A nagy élelmiszerkereskedők tehát egyelőre örülhetnek, ám örömük nem felhőtlen, ugyanis az újra bevezetett kiskereskedelmi különadó elsősorban őket sújtja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.
2025-03-31 17:05:00
Előfordul, hogy valaki olyan módon okoz érdeksérelmet másnak, hogy nem tesz meg egy olyan jognyilatkozatot, amelyre a másik félnek szüksége lenne. Lehet-e ilyen esetekben bírósághoz fordulni? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS