Hét év folyamatos növekedés után visszaesés a kiskereskedelemben

2020. 06. 10., 13:00

Hét éve tartó folyamatos növekedés szakadt meg a kiskereskedelemben, miután a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén áprilisban a boltok forgalmának volumene 10,2 százalékkal csökkent tavaly áprilishoz képest. A szektor teljesítménye értékesítési csatornánként és termékcsoportonként eltér. A webshopok forgalma megduplázódott, az élelmiszerek eladása lényegében stagnált, a nem élelmiszerek értékesítése viszont jelentősen visszaesett.

A magyar kiskereskedelmi forgalom az eladott áruk mennyiségét nézve 2013 óta folyamatosan bővült, a trend azonban 2020 áprilisában megtört. A teljes kiskereskedelemi forgalom ebben a hónapban átlagosan 10,2 százalékkal mérséklődött. (A visszaesés ennél is nagyobb, hiszen a KSH nem a kiskereskedelem területén méri a gépjárművek és járműalkatrészek eladását, ami 33 százalékkal zsugorodott.)

A KSH külön kategóriákban méri az élelmiszerek, az üzemanyagok valamint az egyéb (üzemenyagon kívüli) nem élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának alakulását. Nézzük az adatokat tavaly áprilishoz képest! Az élelmiszer-kiskereskedelem az egyetlen, ahol a forgalom volumene tartja magát, csak minimálisan mérséklődött. Az üzemanyag eladásokban azonban 26 százalékos, a nem élelmiszernek számító termékekben pedig 15 százalékos volt a csökkenés.

A járványhelyzet nyertesei és vesztesei

A nem élelmiszer kategórián belül több területen drasztikus visszaesés volt tavaly áprilishoz képest. A ruha- és cipőeladások tizedére, a használtcikk-eladások ötödére, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk értékesítések pedig kétharmadára estek. Mérsékeltebb, de szintén jelentős a visszaesés a bútoroknál és műszaki cikkeknél (24 százalék csökkenés), valamint a gyógyszereknél, illatszereknél (15 százalék csökkenés). A nagy nyertesek egyértelműen a webshopok, az ő forgalmuk a duplájára nőtt tavaly áprilishoz képest.

Mi van a számok mögött?

„Nem meglepő az áprilisi visszaesés, ha megnézzük, hogy első lépésben március 17-től bevezették a nem élelmiszerek területén a nyitvatartási korlátozást, ezek a boltok csak délután 3-ig lehettek nyitva. Erre jött március 28-tól a kijárási korlátozás, ami lényegében csak az élelmiszerüzletekben, gyógyszertárakban, benzinkutakon, dohányboltokban, barkácsboltokban és műszaki cikket árusító boltokban engedte a vásárlást, így ekkortól a többi kiskereskedelmi egység bezárt” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Az üzletek nagy része egész áprilisban zárva volt, mert a kijárási korlátozást Budapesten és Pest megyén kívül május 4-én, a fővárosban és Pest megyében pedig két héttel később, május 18-án oldották fel.

„Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy amikor az emberek nem mehettek boltba, akkor online próbálták meg beszerezni a szükséges termékeket, és ez a webshopok eddig soha nem látott forgalomnövekedéséhez vezetett” – tette hozzá dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Éves viszonylatban még nem rossz a helyzet

Ha az áprilisi számokhoz hozzávesszük az első negyedéves adatokat és a 2020. január–április időszakot vizsgáljuk, akkor a kiskereskedelem az előző év azonos időszakához képest összességében 2,5 százalékkal nőtt. Ezen belül csak az üzemanyag eladások csökkentek (mintegy 10 százalékkal), míg a nem élelmiszerek kiskereskedelmében 2 százalékos, az élelmiszereladásokban pedig 7 százalékos növekedés mutatkozik. A nagy élelmiszerkereskedők tehát egyelőre örülhetnek, ám örömük nem felhőtlen, ugyanis az újra bevezetett kiskereskedelmi különadó elsősorban őket sújtja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 10., 17:25
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján az új szabályozás hatálybalépésével megszűnhet a kettős magyar FDI-rendszer, és a legtöbb vállalatfelvásárlás kikerülhet a különleges bejelentési kötelezettség alól. A legfontosabb tudnivalókat Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
2026-11-11 07:25:00
A hazai gyártású számítógépek és IT-eszközök értékesítése 2019 óta csaknem négyszeresére nőtt, az autóiparban pedig már a hibrid és elektromos járművek adják az értékesítés közel harmadát – derül ki többek között a KSH november 10-i sajtótájékoztatóján bemutatott adatokból. A statisztikai hivatal bejelentette továbbá a havi ipari teljesítménystatisztika megújítását, amelynek köszönhetően a vállalkozások kevesebb adminisztrációra, a döntéshozók gyorsabban elérhető adatokra számíthatnak 2027-től.
2026-11-10 12:25:00
Az OTP Ingatlanpont friss elemzése szerint a következő hónapokban a bejelentett kormányzati intézkedések rajzolhatják át a piaci viszonyokat, az olcsóbb finanszírozás miatt felértékelődhetnek az új lakások, a fővárosban viszont a 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát egyre nagyobb akadályt jelenthet.
2026-11-09 16:20:00
Korábbi vállalásának megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank 34 milliárd forintot folyósított a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap részére; a tranzakció révén 109, a program feltételeinek megfelelő vállalkozás juthat hozzá a tervezett beruházásai és fejlesztései megvalósításához szükséges tőkéhez – tájékoztatott a pénzintézet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS