Háromszintű csalárd számlázási láncolatot működtetett a Fejér megyei bűnszervezet

2023. 11. 03., 16:19

A Vas Vármegyei Főügyészség vádat emelt annak a bűnszervezetnek a tagjaival szemben, akik háromszintű csalárd számlázási láncolatot működtettek, és ezzel több mint egymilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A vádirat szerint a hat főből álló bűnszervezet egy olyan cégcsoportot hozott létre, mely stróman ügyvezetők nevén lévő gazdasági társaságokból állt – olvasható a Vas Vármegyei Főügyészség közleményében. A cégcsoport keretében a vádlottak 2018 és 2020 között az Európai Közösség területéről un. missing trader („eltűnő kereskedő”) társaságok nevében színlelt ügyletekkel szerezték be az árut. Mivel a közösségi árubeszerzések számláin nincs áthárított áfa, így előzetesen felszámított adóval nem csökkenthető az áfafizetési kötelezettség, ezért a bűnszervezet tagjai többszintű számlázási láncolaton keresztül keltették azt a látszatot, hogy a megvásárolt áruk nem közvetlenül az Európai Közösség területéről, hanem közvetítőkön keresztül magyarországi székhelyű cégektől kerültek beszerzése. A vádlottak a fiktív számláknak a könyvelésekben való rögzítésével, és az utánuk levonható áfának az időszaki áfabevallásokban való szerepeltetésével csökkentették jogosulatlanul az áfafizetési kötelezettséget.

A NAV Nyugat-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának pénzügyi nyomozói széleskörű nyomozást folytattak, melynek keretében lefoglaltak több mint 700 millió forintot is.

A Vas Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat összesen 13 vádlottal – a bűnszervezet irányítójával, a haszonhúzó, közvetítő és missing trader cégek ügyvezetőivel, tényleges irányítóival, pénzügyi vezetőivel és a könyvelőkkel, továbbá a stróman ügyvezetőkkel és a hamis cégiratokat szerkesztő ügyvédekkel – szemben.

A főügyészség a bűnszervezet tagjaival szemben fegyházbüntetés, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás kiszabására, valamint vagyonelkobzás elrendelésére, a strómanokkal szemben pedig pénzbüntetés kiszabására tett indítványt, a vádlottak büntetőjogi felelősségéről a – lakóhelyük szerint illetékes – Székesfehérvári Törvényszék fog dönteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS