Idén mintegy 3500 tonna dió termett országosan, ami csupán fele az elmúlt évtized átlagának. A legnagyobb kárt idén a májusi fagyok okozták, emellett főként az ország nyugati részének kiskerti és szórványültetvényeit pusztította az évről évre egyre nagyobb területen terjedő nyugati dióburok-fúrólégy. Mindez a fogyasztói árakra is hatást gyakorol: egy kilogramm tisztított dióbél ára a tavalyi 3500 forintos átlagos szintről az adventi időszakra akár 4000 forint fölé is emelkedhet.
A tavaszi-nyár eleji aszály hatására a diószemek átlagos mérete kevéssel a tavalyi alatt marad, ez ugyanakkor minőségi problémát nem okoz. Általánosságban megállapítható, hogy a fagy az idősebb és jól gondozott ültetvényekben okozta a kevesebb kárt, mivel a zártabb és magasabb lombkoronaszint nagyobb védelmet jelentett a termés számára.
Az Amerikából származó, az országban először 2011-ben, Kőszeg környékén megjelenő nyugati dióburok-fúrólégy mára gyakorlatilag az egész Dunántúlon tömegesen elterjedt, és várhatóan néhány éven belül már a keleti határok mentén is tömeges előfordulására számíthatunk. Ellene csak gépi technikával, ismételt és jól időzített permetezéssel lehet hatékonyan védekezni, amit csupán a nagy ültetvények tudnak hatékonyan alkalmazni. Az intenzív növényvédelemmel nem rendelkező kisebb ültetvényeken a kártevő pusztításának mértéke akár a 100 százalékot is megközelítheti.
„Mivel az új kártevő ellen való védekezés költséges és komoly szaktudást igényel, a kiskerti diófák és a 10-20 fás dióligetek termésétől hosszabb távon biztosan elbúcsúzhatunk – jelzi előre Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Hozzá kell szoknunk, hogy a jövőben a karácsonyi bejglit már senki nem házi dióval fogja tölteni.”
A fagykár és a kártevők elleni védekezés, valamint az élőmunka gyorsan növekvő költségei miatt a dió ára az év végéig várhatóan tovább emelkedik, a karácsony előtti hetekben a minőségi dióbél fogyasztói ára akár a 4000 forintos szintet is meghaladhatja. A jelentősebb ármozgásoknak azonban határt szab, hogy a dió magas fajlagos értékű, jól tárolható és szállítható gyümölcs, emiatt nem csupán a szomszédos Ukrajnából és Romániából, de Kaliforniából is jelentős tételek érkeznek az országba. Az import árleszorító hatása mellett lélektani oka is van az ár viszonylagos stabilitásának: a vásárlók tömegei 4-5 ezer forintnál többet nem akarnak adni a dióbélért.
„Bár a dió kereskedelmi szezonja csak most kezdődik, jól látható, hogy az idei év kedvezőtlen fejleményeinek hatására nőtt az érdeklődés a termék iránt: az Agroinform.hu piacterén október első felében mintegy 20 százalékkal többen kerestek rá dióval kapcsolatos hirdetésekre, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül is főként a kereskedői hirdetések látogatottsága emelkedett” – tette hozzá Bolyki Bence.
Magyarország diótermő területe az elmúlt tíz év során jelentősen gyarapodott: 3 ezerről 7 ezer hektár fölé nőtt. Az éves termés nagysága átlagosan 7 ezer tonna, de a kiváló évjáratnak számító 2017-ben elérte a 10 ezer tonnát is. A dió becsült hazai termelési értéke 4-6 milliárd forint között mozog. Fő exportpiacok: Nagy-Britannia, Németország, Ausztria, Svájc. Az import elsősorban Romániából és Ukrajnából érkezik.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.