Idén mintegy 3500 tonna dió termett országosan, ami csupán fele az elmúlt évtized átlagának. A legnagyobb kárt idén a májusi fagyok okozták, emellett főként az ország nyugati részének kiskerti és szórványültetvényeit pusztította az évről évre egyre nagyobb területen terjedő nyugati dióburok-fúrólégy. Mindez a fogyasztói árakra is hatást gyakorol: egy kilogramm tisztított dióbél ára a tavalyi 3500 forintos átlagos szintről az adventi időszakra akár 4000 forint fölé is emelkedhet.
A tavaszi-nyár eleji aszály hatására a diószemek átlagos mérete kevéssel a tavalyi alatt marad, ez ugyanakkor minőségi problémát nem okoz. Általánosságban megállapítható, hogy a fagy az idősebb és jól gondozott ültetvényekben okozta a kevesebb kárt, mivel a zártabb és magasabb lombkoronaszint nagyobb védelmet jelentett a termés számára.
Az Amerikából származó, az országban először 2011-ben, Kőszeg környékén megjelenő nyugati dióburok-fúrólégy mára gyakorlatilag az egész Dunántúlon tömegesen elterjedt, és várhatóan néhány éven belül már a keleti határok mentén is tömeges előfordulására számíthatunk. Ellene csak gépi technikával, ismételt és jól időzített permetezéssel lehet hatékonyan védekezni, amit csupán a nagy ültetvények tudnak hatékonyan alkalmazni. Az intenzív növényvédelemmel nem rendelkező kisebb ültetvényeken a kártevő pusztításának mértéke akár a 100 százalékot is megközelítheti.
„Mivel az új kártevő ellen való védekezés költséges és komoly szaktudást igényel, a kiskerti diófák és a 10-20 fás dióligetek termésétől hosszabb távon biztosan elbúcsúzhatunk – jelzi előre Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Hozzá kell szoknunk, hogy a jövőben a karácsonyi bejglit már senki nem házi dióval fogja tölteni.”
A fagykár és a kártevők elleni védekezés, valamint az élőmunka gyorsan növekvő költségei miatt a dió ára az év végéig várhatóan tovább emelkedik, a karácsony előtti hetekben a minőségi dióbél fogyasztói ára akár a 4000 forintos szintet is meghaladhatja. A jelentősebb ármozgásoknak azonban határt szab, hogy a dió magas fajlagos értékű, jól tárolható és szállítható gyümölcs, emiatt nem csupán a szomszédos Ukrajnából és Romániából, de Kaliforniából is jelentős tételek érkeznek az országba. Az import árleszorító hatása mellett lélektani oka is van az ár viszonylagos stabilitásának: a vásárlók tömegei 4-5 ezer forintnál többet nem akarnak adni a dióbélért.
„Bár a dió kereskedelmi szezonja csak most kezdődik, jól látható, hogy az idei év kedvezőtlen fejleményeinek hatására nőtt az érdeklődés a termék iránt: az Agroinform.hu piacterén október első felében mintegy 20 százalékkal többen kerestek rá dióval kapcsolatos hirdetésekre, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül is főként a kereskedői hirdetések látogatottsága emelkedett” – tette hozzá Bolyki Bence.
Magyarország diótermő területe az elmúlt tíz év során jelentősen gyarapodott: 3 ezerről 7 ezer hektár fölé nőtt. Az éves termés nagysága átlagosan 7 ezer tonna, de a kiváló évjáratnak számító 2017-ben elérte a 10 ezer tonnát is. A dió becsült hazai termelési értéke 4-6 milliárd forint között mozog. Fő exportpiacok: Nagy-Britannia, Németország, Ausztria, Svájc. Az import elsősorban Romániából és Ukrajnából érkezik.
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
Miközben hazánkban folyamatos esélylatolgatás zajlik Paks 2 sikeres kivitelezésével kapcsolatban, sokan már azt vetik fel, hogy figyelembe véve hazánk energiaéhségét, valamint azt a tényt, hogy előbb-utóbb Paks 1-et mégiscsak le kell állítani, már rég Paks 3-on kellene gondolkodni – írja Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.