Győrffy Balázs: sok a kihívás a magyar agráriumban

2018. 11. 15., 14:30

Gazdasági súlyán felül, stratégiai ágazatként kell kezelni az agrár- és élelmiszergazdasági szektort. Erős agrárium nélkül elképzelhetetlen a vidék, és ezáltal Magyarország fejlesztése – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Virágzó Kesztölc Egyesület és a köztestület által közösen rendezett Magyar Falvak Konferencián.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben 220 ezer főt foglalkoztattak Magyarországon a mezőgazdaságban, az agrárium 3,3 százalékkal részesedett a GDP-ből.

„A látszólag alacsony számok mögé nézve azonban hangsúlyozni kell, hogy a mezőgazdaságnak ma már nem csak az élelmiszeralapanyag-termelés a feladata, hanem a környezet és a természet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a vidéki életfeltételek javítása, a vidéki munkahelyek megőrzése. Ezért kulcsfontosságú, hogy hazánkban is a gazdasági súlyán felül, stratégiai ágazatként kezeljük az agrár- és élelmiszergazdasági szektort, és fejlesszük az agráriumot” – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Virágzó Kesztölc Egyesület és a köztestület által rendezett Magyar Falvak Konferencián, Kesztölcön.

A NAK elnöke elmondta: az agrárium és a vidékfejlesztés az 1990-es évek közepétől alkot egy közös egységet az Európai Unióban: ez a két terület 1995-ben, az Európai Tanács által elfogadott Vidéki Térségek Európai Kartájában forrt össze.

Ez később a támogatásokban is testet öltött: az 1996-os Corki Nyilatkozat értelmében 2000-től átalakult az európai Közös Agrárpolitika, és megjelent a vidékfejlesztési pillér. Ennek máig érvényes célkitűzése az, hogy a vidéki területeken előmozdítsa a 

fenntartható fejlődést, és hogy olyan többcélú mezőgazdaság működjön Európában, amely nem csak élelmiszer-alapanyagot állít elő, hanem a környezet- és tájvédelemért is felel.

Az elmúlt években jelentős fejlődést tudott felmutatni a hazai agrárium: 2010 óta folyó áron másfélszeresére nőtt az agrárium kibocsátása, ugyanebben az időszakban az agrárexport is
50 százalékkal bővült. „Ugyanakkor a hazai agrárium előtt még számtalan kihívás áll, ezekre a nemrégiben bemutatott, a NAK portálján is elérhető többéves fejlesztési programcsomagunkban igyekeztünk válaszokat találni. Azon dolgozunk, hogy a kormányzattal együttműködve megvalósítsuk az ebben foglaltakat, hozzájárulva ezáltal a vidék fejlesztéséhez” – mondta Győrffy Balázs.

A NAK elnöke hozzátette: „a vidékfejlesztés létfontosságú Magyarország jövője szempontjából, hiszen ez nem csak a vidéki, hanem közvetve a városi lakosságra is kihat. Ezért is üdvözlendő a kormányzat által meghirdetett Magyar Falu Program, amely új fejezetet nyithat a vidék életében”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS