Gazdasági súlyán felül, stratégiai ágazatként kell kezelni az agrár- és élelmiszergazdasági szektort. Erős agrárium nélkül elképzelhetetlen a vidék, és ezáltal Magyarország fejlesztése – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Virágzó Kesztölc Egyesület és a köztestület által közösen rendezett Magyar Falvak Konferencián.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben 220 ezer főt foglalkoztattak Magyarországon a mezőgazdaságban, az agrárium 3,3 százalékkal részesedett a GDP-ből.
„A látszólag alacsony számok mögé nézve azonban hangsúlyozni kell, hogy a mezőgazdaságnak ma már nem csak az élelmiszeralapanyag-termelés a feladata, hanem a környezet és a természet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a vidéki életfeltételek javítása, a vidéki munkahelyek megőrzése. Ezért kulcsfontosságú, hogy hazánkban is a gazdasági súlyán felül, stratégiai ágazatként kezeljük az agrár- és élelmiszergazdasági szektort, és fejlesszük az agráriumot” – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Virágzó Kesztölc Egyesület és a köztestület által rendezett Magyar Falvak Konferencián, Kesztölcön.
A NAK elnöke elmondta: az agrárium és a vidékfejlesztés az 1990-es évek közepétől alkot egy közös egységet az Európai Unióban: ez a két terület 1995-ben, az Európai Tanács által elfogadott Vidéki Térségek Európai Kartájában forrt össze.
Ez később a támogatásokban is testet öltött: az 1996-os Corki Nyilatkozat értelmében 2000-től átalakult az európai Közös Agrárpolitika, és megjelent a vidékfejlesztési pillér. Ennek máig érvényes célkitűzése az, hogy a vidéki területeken előmozdítsa a
fenntartható fejlődést, és hogy olyan többcélú mezőgazdaság működjön Európában, amely nem csak élelmiszer-alapanyagot állít elő, hanem a környezet- és tájvédelemért is felel.
Az elmúlt években jelentős fejlődést tudott felmutatni a hazai agrárium: 2010 óta folyó áron másfélszeresére nőtt az agrárium kibocsátása, ugyanebben az időszakban az agrárexport is
50 százalékkal bővült. „Ugyanakkor a hazai agrárium előtt még számtalan kihívás áll, ezekre a nemrégiben bemutatott, a NAK portálján is elérhető többéves fejlesztési programcsomagunkban igyekeztünk válaszokat találni. Azon dolgozunk, hogy a kormányzattal együttműködve megvalósítsuk az ebben foglaltakat, hozzájárulva ezáltal a vidék fejlesztéséhez” – mondta Győrffy Balázs.
A NAK elnöke hozzátette: „a vidékfejlesztés létfontosságú Magyarország jövője szempontjából, hiszen ez nem csak a vidéki, hanem közvetve a városi lakosságra is kihat. Ezért is üdvözlendő a kormányzat által meghirdetett Magyar Falu Program, amely új fejezetet nyithat a vidék életében”.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.