Fiktív számlákkal erősítették a baráti, családi kapcsolatokat

2023. 08. 11., 10:11

Egy gyanús beruházás kapcsán kezdeményeztek adóellenőrzést a NAV munkatársai, akik fiktív számlákra és több adónemet érintő adóelkerülésre is fény derítettek.

Egy szabályosan működő vállalkozás bevallásának elemzésekor tűnt fel az adóhivatal munkatársainak egy másik társaság több százmilliós, beruházásról kiállított számlája. A NAV adatbázisaiban a számlaadatok alapján indított lekérdezések eredménye arra utalt, hogy a munka nagy részére a kivitelező olyan vállalkozásokkal kötött szerződést, amelyek a fiktív működés tipikus jeleit mutatták.

A vizsgálat a beruházás helyszínén kezdődött, ahol az adóellenőrök további információkat gyűjtöttek arról, hogy kik a munkálatok tényleges kivitelezői.

A beruházás helyszínén kizárólag a kivitelező alkalmazottai és eszközei voltak jelen, holott a számlák szerint a munkát alvállalkozók végezték. Az alvállalkozói szerződések, és az ezek alapján kiállított számlák tehát fiktívek voltak, mert csak papíron végezte más vállalkozás a munkát. A kivitelező cég a fizetendő adója csökkentésére fogadta be a fiktív alvállalkozói számlákat. Az ellenőrzés kiderítette azt is, hogy a kivitelező cég vezetője baráti, illetve családi kapcsolatban áll az alvállalkozások mögötti személyekkel.

A NAV adatvagyonából, különösen az Online Számla rendszer adataiból már a beruházás befejezése előtt látható volt a csalás. A gyors adóhatósági reakció nyomán még az ellenőrzési eljárás jogerős befejezése előtt megindult a végrehajtási eljárás, ami a vállalkozás bankszámlájának azonnali zárolását, járműveinek, tárgyi eszközeinek és követeléseinek lefoglalását jelentette. Ezzel a NAV megakadályozta, hogy a vállalkozás az eljárás ideje alatt eltüntesse azt a vagyont, ami a közterhek beszedésére nyújtott fedezetet. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS