Január 1-jén hatályba léptek a társasági adó kikerülésére használt fő kiskapuk megszüntetését célzó új uniós szabályok.
2019. január 1-jétől minden tagállam köteles olyan új, jogilag kötelező, visszaélés elleni intézkedést alkalmazni, amelyek a nagy multinacionális vállalatok által alkalmazott fő adóelkerülési gyakorlatokat célozzák – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „Az Európai Bizottság következetesen és régóta küzd az agresszív adótervezés ellen. A csatát még nem nyertük meg, de ez most nagyon fontos lépés az azok elleni küzdelmünkben, akik a tagállami adórendszerek kiskapuit kihasználva több milliárd euró adó megfizetését kerülik ki.”
A szabályok az OECD által 2015-ben kidolgozott, az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra (BEPS) vonatkozó globális standardokra épülnek, és várhatóan hozzájárulnak annak megakadályozásához, hogy a nyereség olyan helyre áramoljon ki az EU-ból, ahol nem adóztatják meg.
A legfontosabb újdonságok
Folyt. köv.
2020. január 1-jén hatályba lépnek olyan további szabályok, mint a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciára vonatkozó szabályok, amelyek meggátolják a vállalatokat abban, hogy adókikerülési célból kihasználják a két különböző uniós tagállam adójogszabályai között fennálló eltéréseket, valamint olyan rendelkezések, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az olyan eszközökön elért nyereségek, mint például a szellemi tulajdon, amelyeket kivittek egy tagállam területéről, adókötelessé váljanak az adott tagállamban (a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok).
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.