Figyelem, a kiskapuk záródnak! – Új uniós társaságiadó-szabályok léptek életbe

2019. 01. 02., 12:02

Január 1-jén hatályba léptek a társasági adó kikerülésére használt fő kiskapuk megszüntetését célzó új uniós szabályok.

2019. január 1-jétől minden tagállam köteles olyan új, jogilag kötelező, visszaélés elleni intézkedést alkalmazni, amelyek a nagy multinacionális vállalatok által alkalmazott fő adóelkerülési gyakorlatokat célozzák – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „Az Európai Bizottság következetesen és régóta küzd az agresszív adótervezés ellen. A csatát még nem nyertük meg, de ez most nagyon fontos lépés az azok elleni küzdelmünkben, akik a tagállami adórendszerek kiskapuit kihasználva több milliárd euró adó megfizetését kerülik ki.”

A szabályok az OECD által 2015-ben kidolgozott, az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra (BEPS) vonatkozó globális standardokra épülnek, és várhatóan hozzájárulnak annak megakadályozásához, hogy a nyereség olyan helyre áramoljon ki az EU-ból, ahol nem adóztatják meg.

A legfontosabb újdonságok

  • Mostantól minden tagállam megadóztatja az olyan, alacsony adókulcsú országokba átcsoportosított nyereséget, amelyekben a vállalat nem végez tényleges gazdasági tevékenységet (az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok).
  • Annak érdekében, hogy a vállalatokat visszatartsák a túlzott kamatfizetéssel történő adóminimalizálástól, a tagállamok korlátozni fogják azon nettó kamatkiadás összegét, amelyet a vállalat levonhat az adóköteles jövedelméből (a kamatlevonás korlátozására vonatkozó szabályok).
  • A tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy olyan esetekben is felvegyék a harcot az adókikerülési rendszerekkel, amelyekben más, adókikerülés elleni rendelkezések nem alkalmazhatók (visszaélés elleni általános szabály).

Folyt. köv.

2020. január 1-jén hatályba lépnek olyan további szabályok, mint a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciára vonatkozó szabályok, amelyek meggátolják a vállalatokat abban, hogy adókikerülési célból kihasználják a két különböző uniós tagállam adójogszabályai között fennálló eltéréseket, valamint olyan rendelkezések, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az olyan eszközökön elért nyereségek, mint például a szellemi tulajdon, amelyeket kivittek egy tagállam területéről, adókötelessé váljanak az adott tagállamban (a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS