Figyelem, a kiskapuk záródnak! – Új uniós társaságiadó-szabályok léptek életbe

2019. 01. 02., 12:02

Január 1-jén hatályba léptek a társasági adó kikerülésére használt fő kiskapuk megszüntetését célzó új uniós szabályok.

2019. január 1-jétől minden tagállam köteles olyan új, jogilag kötelező, visszaélés elleni intézkedést alkalmazni, amelyek a nagy multinacionális vállalatok által alkalmazott fő adóelkerülési gyakorlatokat célozzák – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „Az Európai Bizottság következetesen és régóta küzd az agresszív adótervezés ellen. A csatát még nem nyertük meg, de ez most nagyon fontos lépés az azok elleni küzdelmünkben, akik a tagállami adórendszerek kiskapuit kihasználva több milliárd euró adó megfizetését kerülik ki.”

A szabályok az OECD által 2015-ben kidolgozott, az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra (BEPS) vonatkozó globális standardokra épülnek, és várhatóan hozzájárulnak annak megakadályozásához, hogy a nyereség olyan helyre áramoljon ki az EU-ból, ahol nem adóztatják meg.

A legfontosabb újdonságok

  • Mostantól minden tagállam megadóztatja az olyan, alacsony adókulcsú országokba átcsoportosított nyereséget, amelyekben a vállalat nem végez tényleges gazdasági tevékenységet (az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok).
  • Annak érdekében, hogy a vállalatokat visszatartsák a túlzott kamatfizetéssel történő adóminimalizálástól, a tagállamok korlátozni fogják azon nettó kamatkiadás összegét, amelyet a vállalat levonhat az adóköteles jövedelméből (a kamatlevonás korlátozására vonatkozó szabályok).
  • A tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy olyan esetekben is felvegyék a harcot az adókikerülési rendszerekkel, amelyekben más, adókikerülés elleni rendelkezések nem alkalmazhatók (visszaélés elleni általános szabály).

Folyt. köv.

2020. január 1-jén hatályba lépnek olyan további szabályok, mint a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciára vonatkozó szabályok, amelyek meggátolják a vállalatokat abban, hogy adókikerülési célból kihasználják a két különböző uniós tagállam adójogszabályai között fennálló eltéréseket, valamint olyan rendelkezések, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az olyan eszközökön elért nyereségek, mint például a szellemi tulajdon, amelyeket kivittek egy tagállam területéről, adókötelessé váljanak az adott tagállamban (a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS