A kisvállalkozások többségének kihívást jelent az infláció, valamint az energiaárak és az alapanyagárak emelkedése, ami miatt sokan a saját áraikat is növelni kényszerülnek. A megkérdezettek 25 százaléka új piacok és üzleti területek bevonásával, 23 százalékuk a működési költségek csökkentésével, míg 22 százalékuk az alkalmazottak bérének növelésével szeretné ellensúlyozni a jelenlegi gazdasági helyzet hatásait – derült ki a Magyar Bankholding több mint 700 kisvállalkozás megkérdezésével zajló reprezentatív kutatásából.
A Magyar Bankholding megbízásából készült reprezentatív kutatás több mint 700 kisvállalkozás megkérdezésével mérte fel a jelenlegi gazdasági környezetben tapasztalt pénzügyi helyzettel és vállalkozásirányítással kapcsolatos legfőbb nehézségeket. A válaszadó cégek 64 százaléka a szolgáltatóiparban tevékenykedik, működési formáját tekintve kft.-ként, többségében 2-4 közötti alkalmazottat foglalkoztat, nettó árbevétele pedig kevesebb, mint 20 millió forint.
A vállalkozásoknak az energiaárak és az alapanyagárak emelkedése, valamint a gazdasági környezet jelentik a legnagyobb dilemmát jelenleg. A válaszadók többségének jelentősen megnehezíti működését az inflációs nyomás. 43 százalékuk a jelenlegi ügyfélkörnek, 29 százalékuk pedig a több ügyfélnek magasabb áron való értékesítésben látja a megoldást.
A megkérdezettek 25 százaléka új piacok és üzleti területek bevonásával, 23 százalékuk a működési költségek csökkentésével, míg 22 százalékuk az alkalmazottak bérének növelésével igyekszik ellensúlyozni az infláció negatív hatásait. A kutatás eredményei alapján az is megállapítható, hogy a vállalkozások 24 százaléka tervez új beszállítót keresni, és 21 százalékuk valósít meg energiahatékonysági beruházást a következő fél év során.
A válaszadók többségének ugyan megemelkedtek az energiaköltségei, azonban közel 60 százalékuk jelezte, hogy nem fizetné részletekben a rezsiköltségeket akkor sem, ha erre lehetősége lenne. Emellett a vállalkozások nagyobb része az elkövetkező egy év során nem tervez kormányzati támogatást igényelni, amely lehetőségekről leginkább az interneten és a könyvelőtől tájékozódnak.
A vállalkozások 24 százaléka jelentős, 65 százaléka pedig kisméretű likviditási tartalékkal rendelkezik, míg 12 százaléka gyakorlatilag nem rendelkezik tartalékkal. A válaszokból emellett az is kiderült, hogy a cégek többsége nem tervezi összevonni vagy csökkenteni az igénybe vett banki szolgáltatásokat, termékeket vagy finanszírozási formák körét a közeljövőben. Faktoring szolgáltatást csupán a megkérdezettek 4 százaléka használ, és több mint 20 százalék nem is ismeri a lehetőséget.
A kutatás rákérdezett arra is, hogy milyen szerepet tölt be az elsődleges bank a vállalkozás életében: a válaszadók 69 százaléka a napi pénzügyi tranzakciókat intézi a segítségével, 18 százalékának finanszírozást nyújtó partnere, míg 9 százalékának pénzügyi tanácsadója is az adott intézmény.
A vállalkozások körében leggyakrabban használt digitális csatorna az online banki felület (56 százalék), míg a digitális szolgáltatások közül az elektronikus banki szolgáltatást (55 százalék), valamint az elektronikus számlázó programot (47 százalék) és online számlázó szolgáltatást (42 százalék) veszik igénybe legtöbben. Tanácsot legtöbben könyvelőtől kérnek, vagy az interneten böngésznek egy felmerülő kérdés esetén.
„A turbulens gazdasági környezetben fontos, hogy egy vállalkozó felülvizsgálja a működését. Ebben egy bank partner tud lenni. Magasan képzett, naprakész tanácsadóink segítenek ügyfeleinknek pénzügyeik átvilágításában, és a vállalkozás sajátosságainak megfelelő különböző banki termékek, szolgáltatások kiválasztásában. Ez vonatkozik a napi bankolási szolgáltatásokra és a finanszírozásraegyaránt. Igyekszünk a kisvállalkozók számára mindenben partnerek lenni, elsődleges védőhálóként funkcionálva, a hagyományos banki szolgáltatásokon túl is segítséget nyújtani számukra” – mondta Illés Zoltán, a Magyar Bankholding mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.