ÉVOSZ: az építőipari vállalkozások 45 százaléka számít árbevétele növekedésére, jövőre már csak 14 százalékuk

ÉVOSZ: az építőipari vállalkozások 45 százaléka számít árbevétele növekedésére, jövőre már csak 14 százalékuk
2022. 09. 29., 10:42

Idén az építőipari vállalkozások 45 százaléka számít árbevétele növekedésére, jövőre azonban már csak 14 százalékuk; a cégek továbbra is a szakemberhiányt tartják a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőnek – tájékoztatott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

A szakszövetség 400 építőipari cég megkérdezésével készített felmérést arról, hogy 2022-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek 2023-ra.

A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 45 százaléka idén árbevétele növekedésére számít az előző évhez képest. A megkérdezettek 18 százaléka változatlan árbevételt vár, 36 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy 2022-ben árbevétele várhatóan csökkenni fog 2021-hez képest.

Ugyanakkor jelezték, 2023-at tekintve már csak a válaszadók 14 százaléka számít árbevétele növekedésére, 59 százalékuk csökkenő, 27 pedig százalékuk változatlan árbevételt prognosztizál.

A cégek tevékenységét leginkább akadályozó tényezők közül a válaszadók legnagyobb része, 64 százaléka a szakemberhiányt emelte ki. A listában ez után következett a forint gyengülése (55 százalék), a megrendelések hiánya (50 százalék) és az energiaárak változása (45 százalék).

A jövő évről a válaszadó cégek kevesebb, mint 10 százaléka jelezte, hogy rendelésállománya várhatóan meghaladja jelenlegi kapacitását. A megkérdezettek 27 százaléka számít 80 százalék feletti, 32 százaléka pedig 50–80 százalék közötti kapacitást lekötő rendelésállományra. A válaszadó cégek harmada viszont a mostani kapacitása felénél kevesebb megrendeléssel számol.

Az ÉVOSZ közlése szerint augusztus 31-én a felmérésben szereplő cégek 64 százalékának volt kintlévősége, amelynek átlagos nagysága elérte az érintett cégek árbevételének csaknem 9 százalékát, ami nagyságrendileg 600 milliárd forint. A kintlévőséggel rendelkező vállalkozások 71 százaléka úgy ítélte, hogy kintlévősége peres út nélkül behajtható, ez azonban a tartozásnak csak a 91 százaléka. Mindez pedig a szakszövetség szerint a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.

Minden építőanyagnál az inflációt meghaladó árnövekedésre számítanak a megkérdezettek még az év végéig. Az építőanyagok közül a hőszigetelő, illetve a faanyagoknál 20 százalékos, a téglánál 19 százalékos, a tetőcserépnél pedig 18 százalékos ütemben. Miközben a megkérdezettek várakozásai szerint olyan tételek is emelkednek, mint például a fuvarköltségek és az alvállalkozói díjtételek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS