Ennyien még soha nem voksoltak választáson

2022. 05. 21., 15:38

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2022. május 20-án tartotta a kamarai választásokat, amelyen kimagaslóan sokan, az előzetes, nem hivatalos adatok szerint mintegy 79 ezren adták le voksukat. A részvétel közel kétszer akkora volt, mint a legutóbbi, 2017. évi kamarai választásokon, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és 17 szövetségese minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott.

A 2022. május 20-i kamarai választáson a megyei küldöttgyűlési küldöttlistákra szavaztak a kamarai tagok. Szavazni országszerte 361 szavazási körzetközpontban lehetett. A szavazásra jogosult kamarai tagok közül 79 ezren járultak az urnákhoz. A kamarai tagok a mostani választáson minden eddiginél nagyobb felhatalmazást adtak a megyei küldöttjelölti listákat állító Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ), valamint az őt támogató 17 szakmai szervezetnek. A MAGOSZ és szövetségesei listájára leadott szavazatok száma közel kétszer annyi, mint 2017-ben, és ötször annyi, mint 2013-ban.

A 18,5 százalékos százalékos részvételi arány az Európai Unióban szinte egyedülállóan magas, más országokban agrárkamarai választásokon jellemzően csak néhány százalék körüli a részvétel.

A választások eredményének hivatalos – hétfői – megállapítását követően, 2022. június 13-17. között lesznek a megyei alakuló küldöttgyűlések. Az országos alakuló küldöttgyűlést pedig 2022. július 7-én tartja a kamara.

Magyarországon egységes, az agrár- és élelmiszergazdaság, illetve a vidékfejlesztés valamennyi szereplőjét összefogó agrárgazdasági kamara működik, az összes jelentős ágazati szakmai szervezettel szoros kapcsolatban. A NAK megkerülhetetlen társadalmi, gazdasági és piaci tényező, a kamarai választásokon az eddig elvégzett eredményeket is elismerték a voksukat leadó tagok.

79 ezren tették le voksukat a magyar agrárium, élelmiszeripar jövője mellett.  A választásokon demonstrált erő révén a kamara a jövőben még hatékonyabban tudja képviselni az ágazat érdekeit – olvasható a NAK közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS