Ennyi munkavállaló igényelne kiberbiztonsági képzést

2022. 01. 12., 15:12

A magyar munkavállalók 59 százaléka szerint szükség van kiberbiztonsági szabályokra a munkahelyeken. Ugyanakkor az alkalmazottak mindössze 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismeri és be is tartja azokat – derül ki a Sophos kiberbiztonsági cég felméréséből.

Nagyobb szükség van biztonsági szabályokra a nagyvállalatoknál?

A kiberbiztonsági előírások és szabályok szükségességét leginkább a nagyvállalatok (több mint 250 főt foglalkoztató) alkalmazottai jelezték. Csaknem 57 százalék látja szükségesnek a korlátozott hozzáférést vagy a kétfaktorú engedélyezést. A legfeljebb 50 alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatoknál a válaszadók mindössze 43 százaléka látta szükségesnek a kiberbiztonsági szabályozást.

A nagyvállalati alkalmazottak szintén gyakrabban mondták azt, hogy tudják, miért alkalmazzák a biztonsági szabályzatokat, és követik is azokat (46 százalék vs. 41 százalék). Érdekesség, hogy a kisebb cégek dolgozói nagyobb valószínűséggel jelezték, hogy a további biztonsági szabályok nincsenek hatással a munkájukra. Ritkábban hagyják őket figyelmen kívül, ha sietnek, mint a nagyvállalati kollégáik. (8 százalék vs. 12 százalék a nagyvállalatoknál).

„A felmérés azt mutatja, hogy a magyar vállalatoknak még mindig sok tennivalójuk van az alkalmazottak képzése terén, különösen a kkv-szektorban. Az alkalmazottak 8 százaléka nincs tisztában a biztonsági politika céljával. A szabályok betartásához mindenekelőtt tudniuk kell, hogy ez miért fontos eleme a védelemnek. A kiberbiztonsági szabályozás bevezetése mellett kulcsfontosságú, hogy megmutassuk az alkalmazottaknak, hogyan hat a mindennapi viselkedésük a biztonságra” – hangsúlyozza Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonségi szakértője.

Az alkalmazottak nem panaszkodnak az korlátozásokra

A válaszadók mindössze 7 százaléka találja nehéznek a kétfaktorú bejelentkezést vagy a korlátozott hozzáférést. Az alkalmazottak 93 százaléka nem látja a biztonsági korlátok negatív hatását a munkájára.

A lengyelek kisebb része panaszkodott arra, hogy a biztonsági és bejelentkezési követelmények megnehezítik a munkájukat (4 százalék), míg a cseheknél közel 20 százalékuk állította ezt.

„A további biztonsági szabályozás és a zéró bizalomra vonatkozó szabályok akadályozónak tűnhetnek a munkavállalók számára, és aggályokat vethetnek fel a munkaadókban, hogy a személyzet elkerüli ezeket. Kiderült azonban, hogy ez a hiedelem nem igaz: a dolgozók túlnyomó többsége nem érzi magát kellemetlennek a beléptetőrendszer vagy a kétfaktorú bejelentkezés miatt. Ez egy újabb érv amellett, hogy az ilyen megoldásokat általánosan alkalmazzák a vállalatoknál” – jegyzi meg Szappanos Gábor.

Mit tegyünk egy gyanús e-maillel?

Minden nyolcadik magyar alkalmazott nem tudja, mit tegyen, ha gyanús e-mailt, eseményt vagy programot észlel. Ez az arány teljesen megegyezik a Lengyelországban és Csehországban mért adatokkal.

A magyar alkalmazottak 87 százaléka jelentené a veszélyes incidenst egy megfelelő személynek, öt százalékuk egészen egyszerűen nem foglalkozna vele.

A nagyobb vállalatok alkalmazottai (72 százalék) lényegesen nagyobb valószínűséggel jelentik be az incidenst, mint a kis- és középvállalatok (50 százalék és 57 százalék). Másrészt a kisvállalatok alkalmazottai (40 százalék) szignifikánsan nagyobb valószínűséggel nem foglalkoznának az emaillel, mint a közepes (30 százalék) és a nagyvállalatok alkalmazottai (23 százalék).

„A nagyvállalatoknál a munkatársak hozzáférhetnek olyan informatikusokhoz, akikkel konzultálhatnak az aggályaikról. Így kevésbé valószínű, hogy önállóan cselekednek, és nagyobb valószínűséggel jelentenek be incidenseket. A kisebb cégeknél az alkalmazottak maguk reagálnak a fenyegetésekre, például a rosszindulatú e-mailekre. Fel kell hívni a KKV szektorban dolgozó munkavállalók figyelmét, hogy észrevegyék a veszélyeket és megfelelően cselekedjenek. Ugyanakkor az is fontos, hogy külső szakértők segítségét vegyék igénybe a hálózat biztosításában és a gyanús eseményekre való reagálásban” – mondja Szappanos Gábor.

(A felmérést 2021. szeptemberében, telefonos kutatás során végezték Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon 800 fő megkérdezésével.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS