A magyar munkavállalók 59 százaléka szerint szükség van kiberbiztonsági szabályokra a munkahelyeken. Ugyanakkor az alkalmazottak mindössze 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismeri és be is tartja azokat – derül ki a Sophos kiberbiztonsági cég felméréséből.
Nagyobb szükség van biztonsági szabályokra a nagyvállalatoknál?
A kiberbiztonsági előírások és szabályok szükségességét leginkább a nagyvállalatok (több mint 250 főt foglalkoztató) alkalmazottai jelezték. Csaknem 57 százalék látja szükségesnek a korlátozott hozzáférést vagy a kétfaktorú engedélyezést. A legfeljebb 50 alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatoknál a válaszadók mindössze 43 százaléka látta szükségesnek a kiberbiztonsági szabályozást.
A nagyvállalati alkalmazottak szintén gyakrabban mondták azt, hogy tudják, miért alkalmazzák a biztonsági szabályzatokat, és követik is azokat (46 százalék vs. 41 százalék). Érdekesség, hogy a kisebb cégek dolgozói nagyobb valószínűséggel jelezték, hogy a további biztonsági szabályok nincsenek hatással a munkájukra. Ritkábban hagyják őket figyelmen kívül, ha sietnek, mint a nagyvállalati kollégáik. (8 százalék vs. 12 százalék a nagyvállalatoknál).
„A felmérés azt mutatja, hogy a magyar vállalatoknak még mindig sok tennivalójuk van az alkalmazottak képzése terén, különösen a kkv-szektorban. Az alkalmazottak 8 százaléka nincs tisztában a biztonsági politika céljával. A szabályok betartásához mindenekelőtt tudniuk kell, hogy ez miért fontos eleme a védelemnek. A kiberbiztonsági szabályozás bevezetése mellett kulcsfontosságú, hogy megmutassuk az alkalmazottaknak, hogyan hat a mindennapi viselkedésük a biztonságra” – hangsúlyozza Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonségi szakértője.
Az alkalmazottak nem panaszkodnak az korlátozásokra
A válaszadók mindössze 7 százaléka találja nehéznek a kétfaktorú bejelentkezést vagy a korlátozott hozzáférést. Az alkalmazottak 93 százaléka nem látja a biztonsági korlátok negatív hatását a munkájára.
A lengyelek kisebb része panaszkodott arra, hogy a biztonsági és bejelentkezési követelmények megnehezítik a munkájukat (4 százalék), míg a cseheknél közel 20 százalékuk állította ezt.
„A további biztonsági szabályozás és a zéró bizalomra vonatkozó szabályok akadályozónak tűnhetnek a munkavállalók számára, és aggályokat vethetnek fel a munkaadókban, hogy a személyzet elkerüli ezeket. Kiderült azonban, hogy ez a hiedelem nem igaz: a dolgozók túlnyomó többsége nem érzi magát kellemetlennek a beléptetőrendszer vagy a kétfaktorú bejelentkezés miatt. Ez egy újabb érv amellett, hogy az ilyen megoldásokat általánosan alkalmazzák a vállalatoknál” – jegyzi meg Szappanos Gábor.
Mit tegyünk egy gyanús e-maillel?
Minden nyolcadik magyar alkalmazott nem tudja, mit tegyen, ha gyanús e-mailt, eseményt vagy programot észlel. Ez az arány teljesen megegyezik a Lengyelországban és Csehországban mért adatokkal.
A magyar alkalmazottak 87 százaléka jelentené a veszélyes incidenst egy megfelelő személynek, öt százalékuk egészen egyszerűen nem foglalkozna vele.
A nagyobb vállalatok alkalmazottai (72 százalék) lényegesen nagyobb valószínűséggel jelentik be az incidenst, mint a kis- és középvállalatok (50 százalék és 57 százalék). Másrészt a kisvállalatok alkalmazottai (40 százalék) szignifikánsan nagyobb valószínűséggel nem foglalkoznának az emaillel, mint a közepes (30 százalék) és a nagyvállalatok alkalmazottai (23 százalék).
„A nagyvállalatoknál a munkatársak hozzáférhetnek olyan informatikusokhoz, akikkel konzultálhatnak az aggályaikról. Így kevésbé valószínű, hogy önállóan cselekednek, és nagyobb valószínűséggel jelentenek be incidenseket. A kisebb cégeknél az alkalmazottak maguk reagálnak a fenyegetésekre, például a rosszindulatú e-mailekre. Fel kell hívni a KKV szektorban dolgozó munkavállalók figyelmét, hogy észrevegyék a veszélyeket és megfelelően cselekedjenek. Ugyanakkor az is fontos, hogy külső szakértők segítségét vegyék igénybe a hálózat biztosításában és a gyanús eseményekre való reagálásban” – mondja Szappanos Gábor.
(A felmérést 2021. szeptemberében, telefonos kutatás során végezték Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon 800 fő megkérdezésével.)
Kovács Antal szerint nem elég, ha valaki jól tud dekantálni.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.