Elindultak az új szakképesítések

2021. 03. 12., 12:15

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a mindössze 174 alapszakmát tartalmazó Szakmajegyzék váltotta fel. Az alapszakmákat a már csak iskolarendszerű képzés keretében lehet tanulni. Felmerül a kérdés, hogyan tudnak szakmát tanulni azok, akik felnőttként ülnének vissza az iskolapadba.

A szakképzési rendszer változásaként két új lehetőség áll mostantól a tanulni vágyó felnőttek előtt – ismerteti a TanfolyamOKJ.hu OKJ képzéseket és felnőttképzéseket közvetítő portál.

1. Részszakképesítések

Az egyes szakmák képzési és kimeneti követelményében határozható meg részszakmaként a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. Részszakma megszerzésére irányuló képzést szakképző intézmény és felnőttképző is indíthat.

A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít.

A 2019-ben megjelent kormányrendelet alapján tanfolyami formában 73 részszakképesítést lehet tanulni.

Az új részszakképesítések közt például

  • építőipari (Zsaluzó, állványozó, Szobafestő, Hő- és hangszigetelő, Gipszkartonszerelő, Gépi vakoló, Falazó kőműves, Égéstermék elvezető szerelő, Csőhálózat-szerelő, Asztalosipari szerelő, Famegmunkáló),
  • vendéglátóipari (Szakácssegéd, Cukrászsegéd),
  • élelmiszeripari (Húskészítmény gyártó, Csontozó munkás, Üdítőital-ipari termékkészítő, Sörgyártó, Sütőipari és gyorspékségi munkás, Süteménykészítő, Csokoládétermék gyártó),
  • mezőgazdasági (Növényházi munkás, Kerti munkás, Parkgondozó, Faiskolai kertész, Aranykalászos gazda, Állatgondozó) és
  • kereskedelmi (Pénztáros) szakmák is vannak.

2. Szakképesítések

Az Országos Képzési Jegyzéket felváltó Szakmajegyzék mellett megjelentek az úgynevezett szakképesítések is, melyeket szakmai képzések keretében a szakképző intézmények vagy felnőttképzők is megszervezhetnek.

A szakmai képzések, szakképesítések körét a korábbi OKJ-ben szereplő, a Szakmajegyzék szakmái közé be nem került szakképesítések egy része, a korábbi OKJ-ban szerepeltetett egyes szakképesítés-ráépülések, illetve a rövidebb ciklusú és speciális tartalmú képzések alkotják.

2021-től 24 képzési területen indíthatók felnőttek számára átképzési vagy továbbtanulási lehetőségeket kínáló szakmai képzések. Jelenleg összesen 364 jóváhagyott programkövetelménnyel rendelkező szakképesítés található az IKK.hu weboldalán, de az ígéretek szerint folyamatosan bővülni fog a kínálat.

2021 tavaszától már több képzési területen is indítanak a felnőttképzők új szakképesítéseket, például szépségápolás (Sminkes és szempillaépítő), sportok (Személyi edző, Sportoktató, Fitness Instruktor) vagy informatika (Junior Java Backend fejlesztő, Számítógépes adatrögzítő, Multimédia-alkalmazásfejlesztő, Junior rendszerüzemeltető).

Vizsgáztatás


Fontos újdonság, hogy a felnőttképzésben el fog válni az oktatás és a vizsgáztatás. Míg jelenleg az iskolák is megszervezhetik a vizsgákat, és a tanulók a megszokott környezetükben adhatnak számot a tudásukról, az új rendszerben a felnőttképzők csak tanúsítványt állíthatnak ki, a szakképesítést igazoló bizonyítványhoz akkreditált vizsgaközpontban kell majd vizsgázni. A képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a tanulók államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szereznek.

Párhuzamosan futó két rendszer

Bár december végén elindultak az utolsó OKJ képzések, néhány képzésre a szabad helyek erejéig még lehet csatlakozni, új OKJ-s csoportok nem fognak indulni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS