Elindult a Projektmenedzsment Körkép 2024 kutatás

2024. 04. 18., 06:10

A Magyar Projektmenedzsment Szövetség idén már negyedik alkalommal végez átfogó projektmenedzsment felmérést a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködésben.

A PM Körkép kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a hazai projektkultúráról, a szervezetek projektmenedzsment érettségéről, a projektmenedzserekkel szemben támasztott elvárásokról és a PMO-k működéséről, a nemzetközi trendekkel összevetve.​

A felmérés fókuszában az állami és piaci szektor projekteket megvalósító vagy projektalapon működő képviselői egyaránt szerepelnek. A kutatási eredmények rávilágítanak a szükséges hazai fejlesztési irányokra és iránymutatást adnak a társadalom és a gazdaság szereplői számára.

Két évvel ezelőtt 50 szervezet több mint 2000 projektjének tapasztalatait összesítve tisztán látszott, hogy a változás volt a legmeghatározóbb kihívás a szervezetek életében. Idén – remélhetőleg még több szervezet bevonásával – azt kutatják, hogyan változott a helyzet azóta.

  • Milyen tényezők határozzák meg a projektek sikerét? És mi a sikertelenség oka?
  • Mennyire érett a hazai projektmenedzsment kultúra? Vannak-e jelentős eltérések, helyi sajátosságok a nemzetközi trendekhez képest?
  • Hogyan szerzik meg a projektmenedzsment tudást a projektekben dolgozó szakemberek? Megfigyelhetők-e új tendenciák az elmúlt években?
  • Milyen támogató eszközök a legelterjedtebbek?

A PMSZ honlapján elérhető a kutatási felhívás és a kérdőív.

Az érintett szervezetek 2024. május 31-ig tölthetik ki a közzétett kérdőívet. Az eredményekről 2024 őszén széles körben, több szakmai fórumon is beszámolnak.

A kutatásban közreműködő partnerek: PMI Budapest, Magyar Innovációs Szövetség, Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége, Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, Neumann János Számítógéptudományi Társaság, Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége.

Médiatámogató: ITBusiness

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS