Elegendő mennyiségű a tavaszi kalászos vetőmag

2020. 02. 04., 17:30

Nettó 105 ezer forintos tájékoztató árat tesz közzé a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a tavaszi árpa, valamint a tavaszi zab II. szaporulati fokú vetőmagjaira. A szervezet tájékoztatása szerint idén elegendő mennyiségű tavaszi kalászos vetőmag áll a gazdálkodók rendelkezésére.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: az árutermelő területek csökkenésével párhuzamosan az utóbbi években drasztikusan visszaesett a tavaszi árpa szaporító terület is. A jelenlegi 1300 hektár a 2010-es évinek mindössze a 30 százaléka. 

Az utóbbi években viszont megfigyelhető egy erősödő tendencia is. A tavaszi árpafajták egy bizonyos fajtakörének jelentős részét már ősszel elvetik, ezért egyelőre csak találgatni lehet a tényleges tavaszi vetés nagyságát és vetőmagigényét” – ismertette Takács Géza. 

Az idei vetési kedvet befolyásolhatja a repceállományok telelése és a március közepi vetésidő időjárási helyzete. Nincs semmi arra utaló jel, amely a vetőmagbázist veszélyeztetné, így vetőmag hiánnyal nem kell számolnunk.” 

A Vetőmag Szövetség információi szerint a tavaszi sörárpa pozíciója a következő években tovább gyengülhet – esetleg szinten marad – függetlenül attól, hogy ősszel, vagy tavasszal vetik el. Zab esetében a körülbelül 1200 hektárról (4,18 t/ha) 3400 tonna fémzárolt vetőmag készlettel számolhatnak a gazdálkodók. Amennyiben marad a tavalyi, rendkívül alacsony árutermő terület, úgy zab vetőmagból is bőséges ellátás várható. 

A tagságtól kapott információk szerint ókészletek az előző évekhez hasonlóan minimálisak, a válaszadók jelentős többsége sem sörárpa, sem takarmányárpa tekintetében nem tapasztalt érdemi mozgást a piacon. A felmérésben résztvevők válaszai azt tükrözik, hogy tavaszi árpa és zab esetében is elegendőek lesznek a vetőmag készletek, és egyik növényfaj esetében sem számítanak minőségi gondokra. 

A szervezet idén is közzéteszi a tavaszi árpa, valamint a tavaszi zab II. szaporulati fokú vetőmagjaira a tájékoztató árat, amely egységesen nettó 105.000 forint tonnánként. Ez zsákban, csávázottan, fémzárolva, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő, nem fix ár és nem kötött, illetve nem ajánlott ár, a konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg. A vetőmag ár tájékoztatás nem jelent árrögzítést és elsődleges célja orientáló, a várható piaci árinformáció közreadása. 

A szezon végi összesítések szerint az elmúlt évben egy tonna tavaszi árpa vetőmagért átlagosan 103 ezer forintot fizettek, egy tonna zab vetőmag pedig átlagosan 112 ezer forintba került. 

A Vetőmag Szövetség kalászos szekciója január 1. napjától új bizottsági elnököt választott Perczel Péter személyében. A szakember az Isterra Magyarország Kft. ügyvezetője igazgatója, aki sok éve aktívan részt vesz a Szövetség testületeinek munkájában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS