Egyre több magyar háztartás zöldítene

Egyre több magyar háztartás zöldítene
2022. 03. 11., 18:17

A magyarok többsége elvárja, hogy a vállalatok foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel, de szerintük többet kellene költeniük ezekre az ügyekre, hogy valós eredményt érjenek el. A megkérdezettek egyébként leginkább a fenntartható és környezetkímélő megoldások támogatását tartják fontosnak, a családon belüli erőszak visszaszorítását azonban mindössze 1 százalék tette a lista élére – derült ki egy kutatásból. 10-ből 7-en vásároltak olyan terméket, amellyel egy jó ügyet támogattak, és ugyanennyien hajlandóak lennének többet is fizetni egy ilyen termékért.

A 18 év feletti magyarok döntő többsége, 92 százaléka gondolta úgy, hogy a nagyvállalatoknak feladata társadalmi ügyekkel vagy környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozni, 62 százalék pedig egyetért azzal, hogy akkor tudnának valódi hatással lenni ezekre a kérdésekre a cégek, ha több pénzt áldoznának rá – derült ki a Positive Adamsky reklámügynökség megbízásából, 2021 végén végzett kutatásból, amely azt vizsgálta, mennyire fontos a fogyasztóknak, hogy a vásárlásukkal valamilyen jó ügyet segítsenek.

Zöld kérdések az élen, állatvédelem a fiataloknál

A kutatásból az is kiderül, hogy a fogyasztók szerint milyen ügyekkel kellene elsősorban foglalkozni a cégeknek: a legtöbben (35 százalék) a fenntartható, energiatakarékos és környezetkímélő megoldások támogatását tették az első helyre. 28 százalék szerint a műanyagmentesség, a műanyaghulladék csökkentése a legfontosabb kérdés.

Hasonló eredményre jutott az Európai Bizottság online felmérése is: 2020-ban a vásárlók több környezettudatos döntést hoztak, és hajlandóak voltak többet fizetni a zöld termékekért. A magyar háztartások közel 23 százalékában például többségében figyelembe veszik a vásárlások környezeti hatásait, és a háztartások 72 százalékában fizettek már többet egy termékért, ha annak pozitív környezeti hatásai voltak.

5-5 százaléknyi szavazatot kapott a rászorulók támogatása és a gyermekvédelem, mint legfontosabb, vállalatok által támogatandó ügy. A családon belüli erőszak visszaszorítását például mindössze 1 százalék, míg a kisebbségek támogatását kevesebb mint 1 százalék tette a lista élére.

Hasonlóan alakult a lista, amikor az volt a kérdés, a vásárlók milyen ügyek mellé állnának saját maguk. A legfontosabb itt is a fenntartható, energiatakarékos és környezetkímélő megoldások támogatása lett, míg a második helyre 33 százalékkal a műanyagmentesség és a műanyaghulladék csökkentése futott be. Ez a két ügy egyébként összességében a férfiak számára, míg a gyerekvédelem és a családon belüli erőszak visszaszorítása egyértelműen a nőknek volt fontosabb. A harmadik legtöbb szavazatot viszont már az egészséges életmód támogatása, a betegségmegelőzés kapta. A fiataloknál már a fenntarthatóság mellett a műanyagmentesség, az egészséges életmód támogatása és az állatvédelem is a legfontosabb ügyek közé tartozik.

Akár többet is fizetnének érte

„Az eredményekből az látszik, hogy Magyarországra mostanra érkezett meg a fenntarthatósággal, környezetvédelemmel kapcsolatos magasabb fogyasztói elvárás. Az amerikai lakosság körében a ConeCommunication készített hasonló témájú felmérést, ott már a klímavédelmet megelőzi egyebek mellett az internetbiztonság, a szexuális zaklatás elleni fellépés vagy a női jogokért folytatott küzdelem, azaz náluk már a környezetvédelem nem új téma” – mondta Nagy Andrea, a Positive Adamsky PR managing partnere.

A felmérés szerint nem csak az fontos a fogyasztóknak, hogy egy vállalat támogassa ezeket az ügyeket, de a magyarok nagy része – 94 százaléka - vásárolna is olyan termékeket, amelyekkel valamilyen jótékony ügyet támogathat. A többség, 10-ből 7-en – inkább a nők - pedig vásároltak is már csak azért valamit, mert azzal egy jó ügy mellé állhattak. Szintén sokan vannak azok, a válaszadók 74 százaléka, akik hajlandóak lennének valamennyivel többet is fizetni egy ilyen termékért. 79 százalék pedig váltana olyan termékre, amely a fenntarthatósági elveket is figyelembe veszi.

Ezzel összhangban 47 százalék mondta, hogy az ár és a minőség mellett a vásárlást leginkább meghatározó tényező a termék környezetre gyakorolt hatása. 10-ből 3-an annak alapján döntenek a vásárlás során, hogy a terméket gyártó cég mennyire etikus.

A munkában is fontos

Egy adott vállalat által támogatott ügyek pedig nem csak a fogyasztási szokásokra, de a munkavállalásra is hatással vannak a kutatás szerint: hasonló bér és beosztás mellett a döntést 10-ből 3 magyarnál az befolyásolja leginkább, hogy mennyire etikus egy cég, 24 százaléknak a cég megítélése számít, 11 százaléknak pedig az is fontos, hogy támogat-e valamilyen ügyet a munkahelye.

Nagy Andrea hozzátette: jól látszik, hogy mind a vásárlás, mind a munkavállalás esetében egyre többen gondolnak a cégek társadalomra és környezetre gyakorolt hatásaira, egyre növekednek a fogyasztói elvárások a fenntarthatósági kérdésekre nézve.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS