Egyre nagyobb szerepet kapnak az IT beruházások a kkv szektorban

2020. 08. 11., 16:00

A magyarországi kis- és középvállalkozások kevesebb beruházást terveznek a következő egy évre a K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei alapján. A legnépszerűbb célnak az IT fejlesztések tekinthetők, amelyekre továbbra is nagy szükségük lesz a cégeknek, ha versenyképesek szeretnének maradni a vírusjárvány következtében kialakult helyzetben.

A KSH által májusban közzétett adatok szerint 2020 I. negyedévében nagyrészt a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi gazdasági hatásai miatt 1,8 százalékkal mérséklődtek a nemzetgazdasági beruházások az előző év azonos időszakához képest. „A járvány szinte azonnal éreztette a hatását a cégek beruházási hajlandóságán, ugyanis a karantén idején készített gyorsfelmérés szerint drasztikusan, 41 százalékra csökkent a fejlesztésben gondolkodók száma.

Ez a nagyon óvatos beruházási szándék a második negyedévre azonban konszolidálódott, és a tavaszi mélyponthoz viszonyítva már jelentősen erősödött a beruházási hajlandóság.

A K&H kkv bizalmi index kutatás eredményei alapján jelenleg a cégek 69 százaléka tervez valamilyen fejlesztést a következő egy évre, amely az előző negyedévhez képest csupán 6 százalékpontos csökkenést jelent” – mondta el Kökény Roland, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Fókuszban az informatikai beruházások

Az IT szerepe a vírusjárvány következtében felértékelődött, ugyanis nemcsak a versenyképesség fenntartásában játszhat fontos szerepet a jövőben, hanem a fennmaradáshoz is elengedhetetlen. Ezt mutatja, hogy az informatikai fejlesztések, bár nem kiugróan, de annak ellenére 3 százalékponttal tudtak növekedni, hogy a cégek összességében visszafogják a kiadásaikat. Jelenleg a kkv-k 38 százaléka tervez informatikai fejlesztéseket a következő egy évben, mely főként a kereskedelmi szektorra jellemző (41 százalék). Itt elsősorban a kiszállítással végzett értékesítés automatizálása és az értékesítésre optimalizált weblapok lehetnek a célok.

Ettől nem sokkal lemaradva a szolgáltatások és az ipar (38 és 37 százalék) következik, legkevésbé pedig a mezőgazdaság gondolkodik IT megoldásokban (15 százalék). A további beruházási célok esetében az látható, hogy legnagyobb mértékben a gépjárműpark korszerűsítésére vonatkozó tervek eshetnek vissza, ugyanis az előző negyedévhez képest 6 százalékponttal kisebb arányban, a cégek csupán 25 százaléka tervez jelenleg flottafejlesztést.

Idén megvalósulnak a beruházások

A koronavírus-járvány gazdasági következményeinek vizsgálatára a K&H Bank áprilisban, majd júniusban is készített felmérést saját kkv ügyfelei körében.

„Ebből az derül ki, hogy most már kevesebben tervezik az idénre ütemezett beruházások elhalasztását, mint ahogyan azt áprilisban jelezték. A tavaszi eredményekhez képest ugyanis 11 százalékponttal visszaesett azok aránya, akik úgy gondolják, hogy csak a jövő évben valósítják meg fejlesztési terveiket” – mondta a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS