Egymást feltételezi az üzleti siker és társadalmi hasznosság

2021. 06. 16., 13:45

Ételpazarlás, közlekedési balesetek, környezetvédelem és túlterhelt egészségügyi rendszer – ezekre a problémákra is megoldást ad a technológia, derült ki a „Társadalmi hasznosság startupként? Lehetséges!” című online kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Microsoft Magyarország rendezett.  Az említett megoldásokon dolgozó startupok szerint a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia értő kezekben társadalmi és üzleti értelemben egyaránt képes értéket teremteni. A hazai startupok jórésze nagyvállalatokkal együttműködve fejleszt és a támogatásukkal keresi a piacra lépés lehetőségeit.

A nagyvállalatok cégkultúrájának régóta része, hogy felelősséget kell vállalniuk a működésükből fakadó környezeti és társadalmi hatásokért. Ma azonban már az egészen kicsik is így gondolkoznak, hiszen maga a piac is átalakult. A fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy az adott termék vagy szolgáltatás az egyéni szükségletek kielégítésén túl összhangban legyen a közösség és a környezet szempontjaival is.   

A Microsoft Magyarország „Társadalmi hasznosság startupként? Lehetséges!” címmel rendezett online beszélgetést, ahova a hazai startup közösség sikeres jövő előtt álló, de már bizonyítottvállalkozásainak ügyvezetőit hívták el – olyan cégek képviselőit, amelyeket a felhőtechnológia és annak a közösség érdekében való hatékony felhasználása köt össze.

A roboGaze, a MedInnoScan, és a Munch.hu nemzetközileg is példamutató megoldásokat kínálnak fontos társadalmi és környezeti problémákra. 

De mégis, hogyan lehet egyensúlyozni a társadalmi vállalkozások két alapcélja, a profittermelés és a társadalmi haszon között? „A legsikeresebb és egyben legnagyobb társadalmi hatású innovációk azok voltak, melyek egy-egy technológiát képesek voltak demokratizálni, azaz tömegek számára elérhetővé tenni. Ilyen módon kombinálni tudták a társadalmi hasznosulást a nyereség szerzés vállalkozói imperatívuszával. Elég a Ford vagy a Kodak példájára gondolni” – adott választ Csaba Zoltán, a roboGaze alapítója a dilemmára.  

A roboGaze egy mesterséges intelligencia alapú monitoring rendszert fejleszt, amely az járművezetők viselkedését elemezve valós időben detektálja a lehetséges közlekedési baleseteket kiváltó mintákat, mint például mobilhasználat, vagy fáradtság. Ezzel minden évben sok tízezer ember életét menthetik meg az utakon.

„A szabályozó környezet kedvezően alakul, ugyanis az EU-ban 2024-től minden új autóban kötelező lesz sofőr monitorozó megoldást alkalmazni. A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése pedig lehetővé teszi, hogy széles kör számára megfizethető és elérhető legyen az életmentő technológia” – mondta Csaba Zoltán. 

Lehet ma még egyáltalán olyan iparágról beszélni, ahol a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia nincs jelen? A szakemberek szerint a felhőtechnológiát eleinte valóban bizalmatlanság övezte, mára azonban az állami szektorban is egyre elfogadottabb az alkalmazása, hiszen nemcsak megbízható, hanem biztonságosabb is más megoldásoknál, ráadásul rugalmas és skálázható. Ezért mindegy, hogy az agráriumban, az egészségügyben vagy a gyártás területén tevékenykedik, ma már minden vállalat és vállalkozás digitális.   

Az egyébként orvosi diagnosztikai mesterséges intelligenciák fejlesztésével foglalkozó MedInnoScan olyan applikációt fejlesztett, aminek segítségével a bőrgyógyászati problémával küzdő betegek fényképet készíthetnek az érintett bőrfelületről. Ezek, valamint a kérdőívre adott válaszok alapján a rendszerhez csatlakozott bőrgyógyászok az esetek túlnyomó többségében diagnózist és terápia javaslatot adnak, a szükséges gyógyszerek, készítmények receptjét a felhőbe rögzítik. Azokat a patikában kiváltva az emberek a rendelőben történő megjelenés nélkül, mobiltelefonon keresztül részesülhetnek bőrgyógyászati kezelésben.

„A járványhelyzet miatti segíteni akarás azt eredményezte, hogy felgyorsult a fejlesztés. Ebben segített, hogy a felhőtechnológia olyan erőforrásokat és megoldásokat tett elérhetővé a kezdő vállalkozások számára is, amelyeket korábban csak a nagyok engedhettek meg maguknak. A társadalmi hasznosság vezérelte befektetés egyértelműen megtérül, ebben nem volt vita a tulajdonostársak között” – mondta Szoldán Péter, a MedInnoScan ügyvezetője. Hozzátette: rengeteg a jó ötlet, emiatt pedig nagy az igény a jó szakemberekre, de legalább ennyire arra a tudásra és kapcsolati hálóra is, amely a létrejövő termék piaci bevezetését segíti.  

Munch.hu társalapítója, Wettstein Albert elmondta: „A Munch.hu egy égető társadalmi és környezeti problémára, az ételpazarlásra kínál megoldást: éttermeknek, pékségeknek, boltoknak és szállodáknak kínál olyan platformot, ahol az el nem adott, de jó minőségű ételeket tovább értékesíthetik. Olyan társadalmi-üzleti vállalkozást szerettünk volna létrehozni, amelyben minden résztvevő fél nyertesnek érzi magát, miközben társadalmi és üzleti értelemben is fenntartható. Ezt a szemléletet a piac is meghálálja és megtérül a társadalmi hasznosság érdekében végzett befektetés is. A digitális technológiákban született megoldások esetében a hasznosság a prioritás, a technológia a hatékonyságot és a képességet biztosítja.” 

Startup Hungary a közelmúltban végzett felmérést több mint 200 hazai startup körében, amelyben a Microsoft stratégiai partnerként vett részt. A kutatás kimutatta, hogy a magyar startupok életerősek, bizakodóak, szeretnének betörni a nemzetközi piacokra és kevéssé rázta meg őket a járvány okozta gazdasági válság. Többségük a magas hozzáadott értéket képviselő technológiai szektorban, leginkább a B2B SaaS piacon tevékenykedik és az AI, a Big Data, a Fintech, az Analytics/BI, IoT és a Medtech piaci szegmenseket célozta meg. Több mint 60 százalékuk építi az üzleti modelljét a technológiai innovációra, ugyancsak ilyen arányban fejlesztenek mobil vagy webes alkalmazásokat és több mint a felük (57százalék) a szolgáltatásai, termékei előfizetéseiből szerzi a bevételeit.

A 80 000 euró fölötti havi árbevétellel rendelkező magyar startupok, jövedelmük háromnegyedét külföldi partnerekkel üzletelve keresik meg. A legnagyobb kihívás, amivel a hazai startupok szembenéznek az ügyfélszerzéssel kapcsolatos: a válaszadók 39 százaléka mondta azt, hogy az értékesítés és a marketing területén való jártasság a legnagyobb hiányosságuk.  

A Microsoft az elmúlt 15 évben folyamatosan fejlesztette az együttműködését a startupokkal. Szabó Péter, a Microsoft Magyarország Partnerfejlesztési Igazgatója a rendezvényen elmondta: a technológia az üzleti lehetőségek kiaknázásában is tud ma már segítséget nyújtani, a felhőmegoldásoknak köszönhetően a piacra lépés is gyorsabb és egyszerűbb. Hozzátette: a Microsoft a vele együttműködő vállalkozásokkal nemzetközileg érvényes marketing tapasztalatát is megosztja és értékesítői és partnerhálózatán keresztül is segíti a startupok termékeinek piacra jutását.  

„A legmodernebb technológiák, mint a felhő és a mesterséges intelligencia gyors bevezetésében és hatékony alkalmazásában élen járnak a startupok és az innovatív kis- és közepes vállalkozások. Büszkék vagyunk arra, hogy a Microsoft technológiáit olyan sikeres, hazai startupok alkalmazzák, amelyek, amelyek jobbá teszik, átformálják a világunkat. Mi épp erre vállalkoztunk: technológiai eszközöket és üzleti tanácsadást adunk tehetséges, kreatív emberek kezébe ahhoz, hogy válaszokat adjanak az emberiség előtt álló kihívásokra.” 

Az említett felmérés szerint, a hazai startupok 44 százaléka működtet valamilyen együttműködést egy nagyvállalattal. Az esetek felében ez a nagyvállalat egyben a startup stratégiai partnere is, és sokan (30 százalék) fejlesztenek valamilyen innovatív terméket vagy szolgáltatást közösen. A válaszokból az derül ki, hogy a vállalkozások elégedettek ezekkel az együttműködésekkel: 50 százalékuk ítélte ezeket jónak, 27 százalékuk pedig nagyon jónak.   

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS