Egymást feltételezi az üzleti siker és társadalmi hasznosság

2021. 06. 16., 13:45

Ételpazarlás, közlekedési balesetek, környezetvédelem és túlterhelt egészségügyi rendszer – ezekre a problémákra is megoldást ad a technológia, derült ki a „Társadalmi hasznosság startupként? Lehetséges!” című online kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Microsoft Magyarország rendezett.  Az említett megoldásokon dolgozó startupok szerint a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia értő kezekben társadalmi és üzleti értelemben egyaránt képes értéket teremteni. A hazai startupok jórésze nagyvállalatokkal együttműködve fejleszt és a támogatásukkal keresi a piacra lépés lehetőségeit.

A nagyvállalatok cégkultúrájának régóta része, hogy felelősséget kell vállalniuk a működésükből fakadó környezeti és társadalmi hatásokért. Ma azonban már az egészen kicsik is így gondolkoznak, hiszen maga a piac is átalakult. A fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy az adott termék vagy szolgáltatás az egyéni szükségletek kielégítésén túl összhangban legyen a közösség és a környezet szempontjaival is.   

A Microsoft Magyarország „Társadalmi hasznosság startupként? Lehetséges!” címmel rendezett online beszélgetést, ahova a hazai startup közösség sikeres jövő előtt álló, de már bizonyítottvállalkozásainak ügyvezetőit hívták el – olyan cégek képviselőit, amelyeket a felhőtechnológia és annak a közösség érdekében való hatékony felhasználása köt össze.

A roboGaze, a MedInnoScan, és a Munch.hu nemzetközileg is példamutató megoldásokat kínálnak fontos társadalmi és környezeti problémákra. 

De mégis, hogyan lehet egyensúlyozni a társadalmi vállalkozások két alapcélja, a profittermelés és a társadalmi haszon között? „A legsikeresebb és egyben legnagyobb társadalmi hatású innovációk azok voltak, melyek egy-egy technológiát képesek voltak demokratizálni, azaz tömegek számára elérhetővé tenni. Ilyen módon kombinálni tudták a társadalmi hasznosulást a nyereség szerzés vállalkozói imperatívuszával. Elég a Ford vagy a Kodak példájára gondolni” – adott választ Csaba Zoltán, a roboGaze alapítója a dilemmára.  

A roboGaze egy mesterséges intelligencia alapú monitoring rendszert fejleszt, amely az járművezetők viselkedését elemezve valós időben detektálja a lehetséges közlekedési baleseteket kiváltó mintákat, mint például mobilhasználat, vagy fáradtság. Ezzel minden évben sok tízezer ember életét menthetik meg az utakon.

„A szabályozó környezet kedvezően alakul, ugyanis az EU-ban 2024-től minden új autóban kötelező lesz sofőr monitorozó megoldást alkalmazni. A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése pedig lehetővé teszi, hogy széles kör számára megfizethető és elérhető legyen az életmentő technológia” – mondta Csaba Zoltán. 

Lehet ma még egyáltalán olyan iparágról beszélni, ahol a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia nincs jelen? A szakemberek szerint a felhőtechnológiát eleinte valóban bizalmatlanság övezte, mára azonban az állami szektorban is egyre elfogadottabb az alkalmazása, hiszen nemcsak megbízható, hanem biztonságosabb is más megoldásoknál, ráadásul rugalmas és skálázható. Ezért mindegy, hogy az agráriumban, az egészségügyben vagy a gyártás területén tevékenykedik, ma már minden vállalat és vállalkozás digitális.   

Az egyébként orvosi diagnosztikai mesterséges intelligenciák fejlesztésével foglalkozó MedInnoScan olyan applikációt fejlesztett, aminek segítségével a bőrgyógyászati problémával küzdő betegek fényképet készíthetnek az érintett bőrfelületről. Ezek, valamint a kérdőívre adott válaszok alapján a rendszerhez csatlakozott bőrgyógyászok az esetek túlnyomó többségében diagnózist és terápia javaslatot adnak, a szükséges gyógyszerek, készítmények receptjét a felhőbe rögzítik. Azokat a patikában kiváltva az emberek a rendelőben történő megjelenés nélkül, mobiltelefonon keresztül részesülhetnek bőrgyógyászati kezelésben.

„A járványhelyzet miatti segíteni akarás azt eredményezte, hogy felgyorsult a fejlesztés. Ebben segített, hogy a felhőtechnológia olyan erőforrásokat és megoldásokat tett elérhetővé a kezdő vállalkozások számára is, amelyeket korábban csak a nagyok engedhettek meg maguknak. A társadalmi hasznosság vezérelte befektetés egyértelműen megtérül, ebben nem volt vita a tulajdonostársak között” – mondta Szoldán Péter, a MedInnoScan ügyvezetője. Hozzátette: rengeteg a jó ötlet, emiatt pedig nagy az igény a jó szakemberekre, de legalább ennyire arra a tudásra és kapcsolati hálóra is, amely a létrejövő termék piaci bevezetését segíti.  

Munch.hu társalapítója, Wettstein Albert elmondta: „A Munch.hu egy égető társadalmi és környezeti problémára, az ételpazarlásra kínál megoldást: éttermeknek, pékségeknek, boltoknak és szállodáknak kínál olyan platformot, ahol az el nem adott, de jó minőségű ételeket tovább értékesíthetik. Olyan társadalmi-üzleti vállalkozást szerettünk volna létrehozni, amelyben minden résztvevő fél nyertesnek érzi magát, miközben társadalmi és üzleti értelemben is fenntartható. Ezt a szemléletet a piac is meghálálja és megtérül a társadalmi hasznosság érdekében végzett befektetés is. A digitális technológiákban született megoldások esetében a hasznosság a prioritás, a technológia a hatékonyságot és a képességet biztosítja.” 

Startup Hungary a közelmúltban végzett felmérést több mint 200 hazai startup körében, amelyben a Microsoft stratégiai partnerként vett részt. A kutatás kimutatta, hogy a magyar startupok életerősek, bizakodóak, szeretnének betörni a nemzetközi piacokra és kevéssé rázta meg őket a járvány okozta gazdasági válság. Többségük a magas hozzáadott értéket képviselő technológiai szektorban, leginkább a B2B SaaS piacon tevékenykedik és az AI, a Big Data, a Fintech, az Analytics/BI, IoT és a Medtech piaci szegmenseket célozta meg. Több mint 60 százalékuk építi az üzleti modelljét a technológiai innovációra, ugyancsak ilyen arányban fejlesztenek mobil vagy webes alkalmazásokat és több mint a felük (57százalék) a szolgáltatásai, termékei előfizetéseiből szerzi a bevételeit.

A 80 000 euró fölötti havi árbevétellel rendelkező magyar startupok, jövedelmük háromnegyedét külföldi partnerekkel üzletelve keresik meg. A legnagyobb kihívás, amivel a hazai startupok szembenéznek az ügyfélszerzéssel kapcsolatos: a válaszadók 39 százaléka mondta azt, hogy az értékesítés és a marketing területén való jártasság a legnagyobb hiányosságuk.  

A Microsoft az elmúlt 15 évben folyamatosan fejlesztette az együttműködését a startupokkal. Szabó Péter, a Microsoft Magyarország Partnerfejlesztési Igazgatója a rendezvényen elmondta: a technológia az üzleti lehetőségek kiaknázásában is tud ma már segítséget nyújtani, a felhőmegoldásoknak köszönhetően a piacra lépés is gyorsabb és egyszerűbb. Hozzátette: a Microsoft a vele együttműködő vállalkozásokkal nemzetközileg érvényes marketing tapasztalatát is megosztja és értékesítői és partnerhálózatán keresztül is segíti a startupok termékeinek piacra jutását.  

„A legmodernebb technológiák, mint a felhő és a mesterséges intelligencia gyors bevezetésében és hatékony alkalmazásában élen járnak a startupok és az innovatív kis- és közepes vállalkozások. Büszkék vagyunk arra, hogy a Microsoft technológiáit olyan sikeres, hazai startupok alkalmazzák, amelyek, amelyek jobbá teszik, átformálják a világunkat. Mi épp erre vállalkoztunk: technológiai eszközöket és üzleti tanácsadást adunk tehetséges, kreatív emberek kezébe ahhoz, hogy válaszokat adjanak az emberiség előtt álló kihívásokra.” 

Az említett felmérés szerint, a hazai startupok 44 százaléka működtet valamilyen együttműködést egy nagyvállalattal. Az esetek felében ez a nagyvállalat egyben a startup stratégiai partnere is, és sokan (30 százalék) fejlesztenek valamilyen innovatív terméket vagy szolgáltatást közösen. A válaszokból az derül ki, hogy a vállalkozások elégedettek ezekkel az együttműködésekkel: 50 százalékuk ítélte ezeket jónak, 27 százalékuk pedig nagyon jónak.   

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.