„Egy vállalat öt különböző területen válhat fenntarthatóbbá”

2020. 06. 24., 19:45

A COVID-19 járvány hatására még jelentősebb fenntarthatósági lépéseket vár a társadalom a nagyvállalatok részéről. Ezzel párhuzamosan a klímasemlegesség irányába mozdul el az Európai Unió, amelynek részeként különleges karbon-határvámot vezetne be, és a kisebb vállalatokra is kiterjesztené a nem-pénzügyi jelentéstétel kötelezettségét. Ezek a tendenciák arra ösztönzik a nagyvállalatokat, hogy átértékeljék saját fenntarthatósági szemléletüket. A Lean and Green programindító workshopján Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és klímaváltozás üzletágának vezetője tartott előadást.

Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) célja, hogy Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Nincs már olyan szektor, amely legalább közvetetten ne találkozna a karbonárak (CAP) növekedésével, például az energetikai termékek árazásában. Az Unió különleges határvámot vetne ki azokra a termékekre vagy szolgáltatásokra, amelyeknek karbontermelési szintje nem felel meg a kontinens belső piaci egyenértékének. Tehát Európa egyértelműen a klímasemlegesség irányába mozdult el: ezt a célt szolgálja többek között az Európai Klíma Bank létrehozása vagy az új, körforgásos gazdaság akciótervének kidolgozása. Ezek a tendenciák a koronavírus-járvánnyal egy időben arra ösztönzik a nagyvállalatokat, hogy átértékeljék saját fenntarthatósági szemléletüket.

Az Európai Bizottság a közeljövőben várhatóan felülvizsgálja a nem-pénzügyi jelentéstételben érintett vállalatok és jelentett adatok körét. Ezt jelenleg a több mint 500 főt foglalkoztató vállalatoknak teszik kötelezővé, amelyek 6 milliárdos mérleggel és 12 milliárd feletti éves nettó árbevétellel rendelkeznek. A jövőben azonban a kisebb vállalatokra is kiterjeszthetik a jelentéstételi kötelezettséget. „A kanadai állam a COVID-19 miatti gazdasági segítségnyújtás feltételeként kötelező fenntarthatósági jelentéstételt szabott ki a szervezetekre. Ez az intézkedés arra mutat rá, hogy a koronavírus-válság ösztönzőleg hatott a gazdaság fenntarthatóbbá tételére” – fogalmazott előadásában Lukács Ákos.

A klímaváltozás költsége és kockázata

A beruházási igények alapján jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás ahhoz, hogy az Unió zöldgazdaságra álljon át. Az IPCC becslése alapján évente 2,4 billió dolláros átlagköltsége lenne annak, ha 2035-ig 1,5 fokkal limitálnák az átlag földfelszíni hőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti időkhöz képest – és ez csak az energetikai beruházásokra vonatkozik. Bár a privát szektor eszközértéke meghaladja a 210 billió dollárt, ennek csak nagyon kis része mozgósítható klímafinanszírozási célra. Láthatóan hiányoznak a megfelelő szabályozói ösztönzők, hogy a tőke utat találjon magának. Erre nyújtana megoldást többek között az Európai Beruházási Bank átalakítása, amely ezentúl csak zöldnek minősített ügyeket finanszírozna.

Lukács Ákos a klímaváltozás kockázatairól is beszélt a World Economic Forum globális riportja alapján. A megkérdezett multistakeholderek úgy látják, hogy a következő tíz évben elsősorban a klímaváltozás és az ezzel összefüggő természeti katasztrófák veszélyeitől kell tartanunk. Három fő kockázatot különböztettek meg, amelyek eltérő stratégiai megközelítést igényelnek: a rendkívüli időjárási eseményekből fakadó fizikai kockázatokat; az árváltozásokhoz, jogvitákhoz, fogyasztói szokásokhoz kapcsolódó átmeneti kockázatokat; valamint a nem-lineáris kockázatokat, amelyek kiszámíthatatlan változásokra vezethetők vissza.

Mit tehetnek a vállalatok?

A fenntarthatóság nem csak egy hangzatos hívószó: világszerte egyre nagyobb igény van a változásra, amit a COVID-járvány csak még jobban felerősített. A fogyasztók és munkavállalók a társadalmi problémák megoldását, a társadalom különböző rétegeinek megsegítését várják a nagyvállalatoktól. Ezen túl az érintett felek és partnerek is elvárják a cégek tevékeny akcióit, és különböző piaci trendek segítik a zöldgazdaság elterjedését.

Egy vállalat öt különböző területen válhat fenntarthatóbbá. Egyrészt kidolgozhat egy klímaváltozási akciótervet, például kibocsátás-csökkentési célok kitűzésével és körforgásos gazdaságra való áttéréssel. Átállhat zöld finanszírozásra és beruházhat fenntarthatóbb, tiszta technológiákba. Növelheti az energiahatékonyságát a tiszta energiára való átváltással, végezetül pedig csökkentheti a karbonlábnyomát” – foglalta össze Lukács Ákos.

További információkért látogasson erre a weboldalra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS