A koronavírusjárvány megjelenése előtt üzleti utakon gyakran résztvevők egy része már csak alkalmanként repül, az alkalmi utazások gyakorisága pedig a felére csökkent a COVID-19 miatt – mutatják a Kiwi.com reprezentatív felmérésének adatai. Mindebben az utazásra szánt költségvetés csökkentése a legfőbb ok, de vannak olyanok is, akik a helyzetre hivatkozva nem repülnek. Leginkább a férfiak szálltak és szállnak repülőre munka miatt, korosztályokat tekintve pedig a negyvenesek viszik a prímet.
A vezető utazási technológiai cég, a cseh Kiwi.com reprezentatív felmérést készített Magyarországon arról, hogy a világjárvány hogyan hatott az üzleti célú repülős utazásokra.
Szinte megfeleződött az üzleti repülőutak száma
Az üzleti célú utazás Magyarországon a koronavírusjárvány előtt sem volt nagyon elterjedt, és a járvány tovább csökkentette ezt a számot – derül ki a Kiwi.com kutatásából. A válaszadók közel 23 százaléka mondta, hogy a világjárvány előtt utazott repülővel üzleti célból: közülük minden 4. rendszeresen, azaz évente legalább háromszor, míg 4-ből 3-an alkalmanként (évente egyszer vagy kétszer).
Majdnem a felére (23 százalékról 13 százalékra) csökkent az üzleti célú repülés a világjárvány hatására, ennek a legfőbb oka az, hogy a vállalat csökkentette az utazásra szánt költségvetést (62,5 százalék), de akadnak olyanok is, akik azért nem repülnek, mert a helyzet miatt nem hajlandóak utazni (37,5 százalék).
„A világjárványt követő korlátozások világossá tették, hogy a távmunka az irodai dolgozók számára is lehetséges, nem befolyásolja a teljesítményt, és pozitív hatással lehet a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának megőrzésére. Az emberek megtartják munkahelyüket a nagyvárosokban, miközben kisebb városokba és falvakba költöznek. Azt látjuk, hogy a szabadidős utazások száma növekszik, de a digitális élmény javulásával az üzleti utazások és az ingázással kapcsolatos utazások iránti kereslet csökken” – mondja Mario Gavira, a Kiwi.com növekedésért felelős alelnöke.
A férfiak inkább repülnek üzleti okok miatt, mint a nők
A reprezentatív kutatás adatai alapján a férfiak inkább utaztak és utaznak most is repülővel üzleti okok miatt, arányuk a vírus megjelenése előtt és most is magasabb, mint a nőké. A járvány előtt 10-ből 3 férfi évente legalább egyszer repült, a COVID-19 miatt ez a szám közel a felére csökkent (17 százalék), a nők körében 13 százalék volt azok aránya, akik repültek üzleti okok miatt, és ez a szám 7 százalékra csökkent. A fő ok mindkét nem esetében az, hogy a vállalat csökkentette az utazásra szánt költségvetést, de a férfiak nagyobb arányban nem hajlandóak az utazásra a koronavírusjárvány miatt: férfiak 42 százaléka nyilatkozott így, míg a nőknek a háromtizede.
A negyvenesekre jellemző a leginkább az üzleti célú repülés
A járvány kitörése előtt a húszas korosztály 9 százaléka utazott repülővel üzleti okok miatt, és ez a szám a vírus hatására nem is változott. A harmincasok körében 29 százalékról több, mint a felére, 14 százalékra esett vissza ez az arány. A legtöbbet a COVID-19 megjelenése előtt és most is a negyvenes korosztály repül: míg korábban a negyvenesek kb. harmada (34 százalék) repült, addig most ezen korosztály kb. ötöde (19 százalék) száll repülőre munka miatt. Az ötvenesek közül minden 4. repült üzleti célból a világjárvány előtt, most pedig mindössze 12 százalékuk.
A járvány hatására ugyanannyit repül egy diplomás, mint egy szakképesítéssel rendelkező
A 8 általánost végzettek körében a legkevésbé jellemző az üzleti célú repülés. A koronavírus megjelenése előtt alkalmanként, azaz évente egyszer-kétszer repült 6 százalékuk, ez az érték minimálisan tovább csökkent a járvány hatására, 5 százalékra. A szakmunkás végzettségűek inkább repültek ezen okból a járvány előtt is, és most is, mint az érettségivel rendelkezők. A COVID-19 megjelenése előtt egyértelműen a diplomások szálltak repülőre munka miatt (11 százalékuk rendszeresen, 29 százalékuk alkalmanként), míg most ugyanannyit repülnek a diplomások, mint a szakképesítéssel rendelkezők (14 százalék).
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.