Globálisan egyre nagyobb kárt okoznak a pénzügyi bűncselekmények. Becslések szerint évente akár 800-2000 milliárd dollárnyi összeget moshatnak tisztára bűnözők. A bűncselekményekből származó jövedelmeknek kevesebb mint 1 százalékát sikerül visszaszerezni – olvasható a Deloitte tanulmányában.
Immár harmadik alkalommal készítette el a Deloitte a Nemzetközi Pénzügyek Intézetével (IIF) közös tanulmányát, melyben a pénzügyi bűncselekményeket vizsgálják és azok visszaszorítására tesznek javaslatokat. Becslések szerint évente 800-2000 milliárd dollárnyi pénzt moshatnak tisztára globális bűnszervezetek, ennek negatív hatása pedig a társadalom minden területén megjelenik. Vagyis a bűnözőkön kívül mindenki abban lenne érdekelt, hogy sikerüljön minimalizálni ezeket a cselekményeket.
„A legfontosabb az lenne, hogy egy globális keretrendszer készüljön, közös erőfeszítéseket tegyenek a világ országai annak érdekében, hogy csökkentsék a pénzügyi bűnözést. Szükség van a köz- és a magánszféra együttműködésére, hogy eredményesebben vegyék fel a harcot a tiltott pénzmozgások ellen” – foglalja össze a tanulmány megállapításait Horváth Csaba, a Deloitte pénzügyi bűnözés területért felelős szakértője.
A probléma nem újkeletű, régóta próbálnak megoldást találni a pénzmosásra és hasonló bűncselekményekre, egyelőre kevés sikerrel. Létrejött például a Financial Actions Task Force (FATF) nevű szervezet, mely időnként ajánlásokat fogalmaz meg, prioritásokat fektet le, de hasonló ajánlások érkeztek már más pénzügyi szervezetektől is világszerte.
Azzal viszont a legtöbben egyetértenek, hogy a fentieknél komolyabb erőfeszítésekre lenne szükség, ha valóban vissza akarjuk szorítani a pénzmosást. A Deloitte és az IIF szakértői szerint elsősorban gyors és rugalmas globális válaszokra van szükség az újabb és újabb kihívásokra válaszul, ez látszott a koronavírus-járvány idején is. Ráadásul közben a technológia is folyamatosan fejlődik, a mesterséges intelligencia például a csalásokban is új távlatokat nyithat.
A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy a pénzügyi bűncselekmények elleni fellépést a teljes törvénykezési folyamaton végig kell vinni, komplett rendszerben kell gondolkodni. A bűnözők ugyanis nem elkülönült szigetekként dolgoznak, hanem globális láncolatként, ezért az ellenük való hatékony fellépést sem lehet elszigetelten végezni.
Az elmúlt években elsősorban az információmegosztás, a magán-és a közszféra együttműködése, valamint a prioritások lefektetése kapcsán történt előrelépés, azonban mindegyik területen van még tér további javulásra. Konkrét területeket is megfogalmaztak, ahol a tanulmány szerzői szerint szükség lenne előrelépésre.
Az egyik ilyen az információátadás javítása belföldön a hatóságok között és nemzetközileg is az egyes országok között. Ennek az európai unión belüli elősegítésére döntöttek EU-s szinten a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem új európai hatóságának (AMLA) felállításáról is, mely célja az uniós polgárok és az uniós pénzügyi rendszer pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással szembeni védelme.
A Deloitte szakértői szerint ez az egyik alapvető feltétele a sikeres harcnak a pénzügyi bűncselekményekkel szemben. Az adatcseréhez kapcsolódik az, hogy a hatékonyság javulása nem mehet a személyes adatok védelmének kárára. Vagyis úgy kell javítani az országon belüli és nemzetközi együttműködést, hogy közben ne kerüljenek veszélybe a fogyasztók érzékeny adatai. Az államok közti információátadás javításának lehetősége lenne a határokon átnyúló jogi eljárások elindítása – javasolják a tanulmány szerzői.
Lényeges, hogy ne csak a közszféra legyen érdekelt a pénzügyi visszaélések visszaszorításában, hanem az egész társadalomra terjesszük ki ezeket az erőfeszítéseket, a magán és az állami szektor közösen lépjenek fel. Meg kellene alkotni az együttműködés hatékony kereteit.
A pénzügyi bűncselekmények egyik legveszélyesebb formája a csalás, ami ma már sok országban nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. A technológia fejlődésével nem csak a bűnüldöző szervek, de a bűnelkövetők is egyre kifinomultabbak lesznek – olvasható a Deloitte tanulmányában. Ezen a területen még ma is komoly lemaradások vannak. Sok országban a csalások nagyobb részét nem derítik fel, sőt nyomozás sem indul. A csalások egy része, például a pénzmosás globálisan történik, nem egy-egy elszigetelt bűnszervezethez kapcsolódik, éppen ezért globális fellépésre is van szükség ellene.
A pénzügyi bűncselekmények elleni fellépés nem csak ezeknek a cselekményeknek a felderítéséről szól, legalább ennyire fontos az illegálisan felhalmozott vagyon visszaszerzése. Egyelőre arra is csak becslések vannak, mekkora vagyont sikerül visszaszerezni a bűnözőktől, de abban a legtöbb szereplő egyetért, hogy az arány elfogadhatatlanul alacsony. A pénzmozgások felgyorsulásával a pénzügyi bűncselekmények elkövetői hatékonyabban tudják elrejteni a megszerzett vagyonukat úgy, hogy azt nehéz legyen visszaszerezni.
„A bűnözőknek ma még mindig könnyű dolguk van, hogy elkerüljék a lebukást, így szükséges az előírások szigorítása. Ide tartozik például a vállalatok átláthatóságának javítása, illetve a pénzmozgásokkal kapcsolatos adatok szabályozott keretek között történő megosztása révén azok hatékonyabb használata” – mondta S. Nagy Krisztina, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának vezető partnere.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.