December 31-ig lehet bejelenteni az engedély nélkül telepített gyümölcsültetvényeket

2018. 11. 03., 10:00

A gazdák az engedély nélkül telepített gyümölcsültetvényeket december 31-ig jelenthetik be szankciómentesen. A határidő elmulasztása akár 20-50 ezer forintig terjedő bírsággal is járhat - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Az Agrárkamara honlapján közöltek szerint az év elejétől megváltoztak a gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezésére, a meglévő ültetvények nyilvántartására vonatkozó előírások.

Január elsejétől a törvény előírja a gyümölcsültetvény kataszter vezetését, amelynek felállításához a 2018. január 1-je előtt telepített ültetvényeket is nyilvántartásba kell venni, így az azokat használóknak is adatot kell szolgáltatniuk.

A nyilvántartási kötelezettség a 2500 négyzetmétert meghaladó gyümölcsültetvényekre vonatkozik. Az adatlapnak tartalmaznia kell a földhasználó adatait beleértve a Magyar Államkincstár (MÁK) ügyfél-nyilvántartási számát; az ültetvény jellemzőire vonatkozó adatokat; az adatok valóságnak való megfeleléséről szóló nyilatkozatot. A bejelentések valóságtartalmát az illetékes telepítési hatóság ellenőrizheti.

Az adatlapot benyújthatják természetes személyek papír alapon, postai úton a megyeszékhely szerinti járási hivatalokhoz vagy e-papíron elektronikus úton, míg a gazdálkodó szervezetek cégkapun, egyéni vállalkozók ügyfélkapun, elektronikus úton kötelesek eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS