December 31-én éjfélig választhat kedvezőbb adózási módot

2019. 12. 31., 16:03

Még december 31-én is választható a kisvállalati adó (kiva), illetve a kisadózók tételes adója (kata), ha a teljes 2020-as adóévben így adózna a vállalkozó. Szintén az óév utolsó napjáig lehet választani a 2020-as adóévre az alanyi mentességet az áfában. Az evásoknak különösen fontos lehet az év végi határidő akkor, ha jövőre valamelyik kedvező adózási mód szerint szeretnének adózni.

A kormány több speciális, jelentős összegű adómegtakarítást biztosító, adózási formát kínál a vállalkozásoknak, amelyek közül jövőre a kiva még kedvezőbbé válik. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy 2019. december 31-én éjfélig az erre vonatkozó bejelentést el kell juttatni az adóhivatalnak.

A kiva választásával jövőre a Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy 57 ezer cég járna jobban. Az érintettek összességében 24 milliárd forintnyi közterhet takaríthatnának meg 2020-ban. December 1-e óta már több mint nyolcezer cég jelentkezett be kivásként. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokan hagyják az utolsó napra a döntést. Ebben most az is segíthet, hogy jövőre egy százalékponttal – 13 százalékról 12 százalékra – csökken az adó mértéke.  Ugyan kivára váltani bármikor év közben is lehet, de a 2019-es zárás miatt legkésőbb december 31-ig célszerű dönteni. A kiva alanyiság kezdő napjával a cégnek ugyanis mindenképp új, önálló üzleti év kezdődik.

Tekintettel arra, hogy a kivával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint a 80 százaléka jobban járna, minden cégnek érdemes 10 percet szánnia  Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátorára. Az ezen a linken elérhető kiva-kalkulátorral egyszerűen kiszámítható a köztehercsökkentés mértéke.

Az általános forgalmi adóban (áfa) az alanyi mentesség – működő vállalkozások esetén – a bejelentést követő adóévre választható, vagyis, ha valaki 2020-ban szeretne élni ezzel a lehetőséggel, akkor legkésőbb december 31-ig jeleznie kell az adóhivatalnak. Szilvesztert követően az alanyi mentességet csak a 2021-es adóévre választhatják a vállalkozások. Az alanyi adómentesség értékhatára 2019-től lett sokkal kedvezőbb: jelentősen – négymillió forinttal – megnőtt. A bevételi határ jövőre is 12 millió forint. Az alanyi mentes vállalkozásnak – fő szabály szerint – nem kell áfát felszámítania, fizetnie és bevallást sem kell készítenie.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb, adórendszert egyszerűsítő pontja alapján 2020. január 1-től megszűnik az eva, a kedvező adózási módot nem választó egyéni vállalkozó ezen időponttól automatikusan a vállalkozói személyi jövedelemadó, a társas vállalkozás pedig a társasági adó alanya lesz. A Pénzügyminisztérium és az adóhivatal már szeptember végén mind a 17 ezer érintettet tájékoztatta a legfontosabb tudnivalókról. Mindezek ellenére, ha valaki az utolsó napokra hagyta a döntést, akkor segít a pénzügyi tárca tájékoztatója és az eva-kalkulátora, amely ezen a linken érhető el.

Akik még idén választják a katát, a teljes 2020-as évben így adózhatnak. Viszont annak, aki majd csak jövőre választja ezt az adónemet, számolnia kell azzal, hogy a bejelentkezés hónapjának utolsó napjáig még a korábbi választása szerinti adózási mód szabályait kell alkalmaznia, azaz tört adóéve keletkezik.

Az új, kedvező adózási mód bejelentésére szolgáló nyomtatványok (Kata adózási mód esetén: 19T101, 19T101E, 19T201, 19T201T, Kiva adózási mód esetén: 19T201, 19T201T, 19T203KV) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról tölthetőek le, és kényelmesen – akár otthonról is – elektronikusan küldhetőek be. (Pénzügyminisztérium)

Képünk illusztráció.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS