Czomba Sándor a bérmegállapodásról: „néhány fontos cölöpöt leütöttek”

2024. 11. 12., 18:12

Lesz bérmegállapodás – szögezte le Czomba Sándor, Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A tárgyalások még tartanak, de hétfőn sokat tettek annak érdekében, hogy a megállapodás létrejöjjön. A munkaadói oldal 8, 10, 12 százalékos, a munkavállalói 10, 12, 14 százalékos minimálbéremelést szeretne elérni a következő három évben – számolt be az államtitkár az M1 aktuális csatornán, hozzátéve, hogy a garantált bérminimum intézményét meghagynák, arról évente fognak tárgyalni.

„Néhány fontos cölöpöt leütöttek” – hangsúlyozta Czomba, egyebek közt azt, hogy 2027. január 1-jére szeretnék, ha a minimálbér elérné az akkori várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ez többféle módon elérhető, úgy is, ha 8 százalékos, vagy ha 10 százalékos lesz a következő évi növekedés, csak az nem mindegy, hogy ez 355 ezer vagy 375 ezer forint lesz – jegyezte meg.

Czomba Sándor kiemelte, ha azt a célt szeretnék elérni, hogy 2028. január 1-jére ezer euró legyen a minimálbér, és egymillió forint körül a bruttó átlagkereset, akkor 10, 12, 14 százalékos emelésre van szükség a következő három évben, ez átlagosan 12 százalékos növekedés. Minimálbért 210-220 ezer ember kap, az emelés toló hatása nagyon komolyan kihat a fölöttük lévőkre is - jegyezte meg.

Az államtitkár úgy vélte, a munkaadók attól félnek – ami idén látható –, hogy 15 százalékkal nőtt a minimálbér, az átlagkeresetek is 12–13 százalék körül növekednek, ezt a tempót gyorsnak érzik.

A magyar kormány korábban is, és most is azt mondja, a bérmegállapodás elsősorban a munkaadók és a munkavállalók egyezségén alapszik, a végeredményt kormányrendeletben kell kihirdetni, de a tárgyalások alakulása a kormánynak sem mindegy, hiszen a MÁV-nál, a Volánnál, és egyebek mellett a postánál ők is munkáltatói jogköröket gyakorolnak – jegyezte meg az államtitkár. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 08:50:00
Ha a nyugdíj előtt álló munkavállaló elveszíti a munkáját, sok esetben nehezebb új munkaviszonyt létesítenie, mint a fiatalabb munkavállalóknak. Ezért a törvény a nyugdíj előtt álló munkavállalók védelmében szigorúbb szabályokat határoz meg a munkáltatói felmondás esetére. Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt? A kérdésre dr. Szabó Gergel ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS