Czomba Sándor a bérmegállapodásról: „néhány fontos cölöpöt leütöttek”

2024. 11. 12., 18:12

Lesz bérmegállapodás – szögezte le Czomba Sándor, Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A tárgyalások még tartanak, de hétfőn sokat tettek annak érdekében, hogy a megállapodás létrejöjjön. A munkaadói oldal 8, 10, 12 százalékos, a munkavállalói 10, 12, 14 százalékos minimálbéremelést szeretne elérni a következő három évben – számolt be az államtitkár az M1 aktuális csatornán, hozzátéve, hogy a garantált bérminimum intézményét meghagynák, arról évente fognak tárgyalni.

„Néhány fontos cölöpöt leütöttek” – hangsúlyozta Czomba, egyebek közt azt, hogy 2027. január 1-jére szeretnék, ha a minimálbér elérné az akkori várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ez többféle módon elérhető, úgy is, ha 8 százalékos, vagy ha 10 százalékos lesz a következő évi növekedés, csak az nem mindegy, hogy ez 355 ezer vagy 375 ezer forint lesz – jegyezte meg.

Czomba Sándor kiemelte, ha azt a célt szeretnék elérni, hogy 2028. január 1-jére ezer euró legyen a minimálbér, és egymillió forint körül a bruttó átlagkereset, akkor 10, 12, 14 százalékos emelésre van szükség a következő három évben, ez átlagosan 12 százalékos növekedés. Minimálbért 210-220 ezer ember kap, az emelés toló hatása nagyon komolyan kihat a fölöttük lévőkre is - jegyezte meg.

Az államtitkár úgy vélte, a munkaadók attól félnek – ami idén látható –, hogy 15 százalékkal nőtt a minimálbér, az átlagkeresetek is 12–13 százalék körül növekednek, ezt a tempót gyorsnak érzik.

A magyar kormány korábban is, és most is azt mondja, a bérmegállapodás elsősorban a munkaadók és a munkavállalók egyezségén alapszik, a végeredményt kormányrendeletben kell kihirdetni, de a tárgyalások alakulása a kormánynak sem mindegy, hiszen a MÁV-nál, a Volánnál, és egyebek mellett a postánál ők is munkáltatói jogköröket gyakorolnak – jegyezte meg az államtitkár. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS